Barcelona k�zel�ben paleontol�gusok mintegy 13 milli� �ves f�eml�s csontv�zra bukkantak. A f�eml�s val�sz�n�leg a gorill�k, csimp�nzok, or�ngut�nok, azaz az emberszab�s� majmok �s az ember k�z�s �se volt.

A f�eml�st a katal�n kis falu, Els Hostalets de Pierola ut�n, ahol a leletre bukkantak, Pierolapithecus catalaunicus n�vre keresztelt�k. Ez az eddigi legteljesebb emberszab�s� csontv�z a f�ldt�rt�net mioc�n kor�b�l. A mioc�n korszak 23 milli� �vvel ezel�tt kezd�d�tt �s 13 milli� �vig tartott.

A paleontol�gusok szerint a felt�rt 83 csont egy feln�tt h�mt�l sz�rmazik. A csontok k�z�tt vannak koponya, borda, gerinc, l�b, ujj valamint fogdarabok is. A csontokb�l �t�lve mozg�kony �llatr�l lehetett sz�, amely �gyesen m�szhatott f�ra, ugyanakkor j�val egyenesebb tart�ssal j�rt, mint egy csimp�nz. Err�l �rulkodik a mellkas �s a v�llak fel�p�t�se. A ma �l� emberszab�s�akkal ellent�tben ujjai r�videk voltak, �gy a fa�gakon val� ugr�l�sban nem �gyeskedett.

T�mege k�r�lbel�l 55 kilogramm volt, azaz m�rete legink�bb egy n�st�ny csimp�nz�nak felelt meg. A P. catalaunicus arca rendk�v�l lapos volt, orra szinte ugyanabban a s�kban volt, mint a szem�regek. Nem volt r� jellemz� a csimp�nzok el�reugr� �llkapcsa, arca legink�bb a gorill��ra eml�keztethetett. Fogazata alapj�n n�v�nyev� lehetett.

A leletre Spanyolorsz�gban bukkantak, de a kutat�k szerint nem val�sz�n�, hogy ez az emberszab�s� faj csak itt �lt volna. A kutat�k szerint a faj feltehet�en Afrik�b�l ered.

A genetikai elemz�sek szerint az emberszab�s�ak 11-16 milli� �vvel ezel�tt v�ltak el m�s f�eml�s fejl�d�si �gakt�l, �gy a gibbonokt�l �s a sziamangokt�l. A lelet az�rt k�l�n�sen �rt�kes, mert ebb�l az �tmenti id�szakb�l sz�rmazik. Az �llat fel�p�t�se alapj�n, a kutat�k elk�pzelhet�nek tartj�k, hogy P. catalaunicus az or�ngut�nok, a csimp�nzok, a gorill�k �s term�szetesen az ember egy k�z�s �se.

Eddigi ismereteink szerint a modern ember 160 ezer �vvel ezel�tt Afrik�ban „sz�letett”. A paleontol�gusok �gy v�lik, hogy �ghajlata �s az ott �l� v�ltozatos �llatvil�ga miatt a kontinens az emberszab�s� majmok evol�ci�j�nak is ”meleg�gya” volt t�bb milli� �ven kereszt�l.

Az emberszab�s� �sre a barcelonai Miquel Crusafont Paleontol�giai Int�zet kutat� bukkantak r�. A felfedez�sr�l a Science tudom�nyos magazin legfrissebb sz�m�ban sz�moltak be.