M�r az �skorban is k�r�ltekint�en j�rtak el el�deink, amikor lak�k�rnyezet�ket megv�lasztott�k: szigor� krit�riumrendszer alapj�n jel�lt�k ki azt a barlangot, amely lakhely�k�l szolg�lt. R�ad�sul �gy t�nik, hogy a barlanglak�k egy r�sze m�r f�ldm�vel�ssel �s �llatteny�szt�ssel is foglalkozott.

K�zel n�gysz�z barlang �tvizsg�l�s�t k�vet�en a sheffield-i egyetem kutat�csoportja arra a meg�llap�t�sra jutott, hogy nemcsak ma n�zz�k meg pontosan, hogy hol is akarunk lakni. K�nny� megk�zel�thet�s�g, z�ld �vezet, parkol�si lehet�s�g, t�gas t�r, bev�s�rl�k�zpontok k�zels�ge – manaps�g els�sorban erre figyelnek legt�bben egy lak�s kiv�laszt�sakor.

Andrew Chamberlain �s kutat�csoportja h�rom �ves kutat�munk�val azonban azt is bebizony�totta, hogy hatezer �vvel ezel�tt is gondosan szem�gyre vette �s felm�rte lakhely�t �s k�rnyezet�t az �sember.

Nem sz�m�tott a v�z k�zels�ge

A brit r�g�szek �ltal Anglia Yorkshire Dales �s Peak District r�gi�j�ban v�gzett kutat�soknak t�bb c�lkit�z�se is volt: egyr�szt fel k�v�nt�k t�rni a k�rzetek �semberek �ltal lakott barlangjait; m�sr�szt meg akart�k hat�rozni, hogy milyen szempontrendszert vehetett figyelembe hatezer �vvel ezel�tti el�d�nk, amikor kiv�lasztotta lakhely�t; harmadr�szt viszont a r�g�szeti �rt�kekkel b�r� barlangok v�delm�re is javaslatot k�v�ntak tenni.

Az English Heritage’s Historic Environment Enabling Program �ltal finansz�rozott projektet Chamberlain sikeresnek �rt�kelte, b�r jelent�s�kben arr�l sem feledkeznek meg, hogy a most felt�rt �rt�kek v�delm�ben m�g igen sok teend� van.

A kutat�s egyik legfontosabb pontj�r�l Chamberlain a Discovery News-nak adott nyilatkozat�ban is besz�molt: a brit r�g�sz arra h�vta fel a figyelmet, hogy el�deink az olyan magasabban fekv�, kelet-nyugati t�jol�s� barlangokat r�szes�tett�k el�nyben, amelyek belmagass�ga �s hossz�s�ga is el�g nagy volt, valamint a bej�rata is megfelel�en sz�lesnek t�nt. Gyakrabban tal�ltak r�g�szeti leleteket azokban a barlangokban, amelyek bej�rata el�tt s�k t�r volt, hiszen az k�l�nf�le tev�kenys�gek helysz�n��l is szolg�lhatott. Meglep� m�don azonban nem t�nt fontos krit�riumnak a v�z k�zels�ge – olvashat� a tanulm�ny �sszefoglal�j�ban.

�llatot is tartottak

Mindezen t�lmen�en azt is meg�llap�tj�k, hogy a Peak District-ben felt�rt barlangokban j�val t�bb r�g�szeti leletre bukkantak, mint Yorkshire Dales-ben. Chamberlain szerint ennek els�sorban az lehetett az oka, hogy az el�bbi sokkal ink�bb alkalmasabb lehetett mez�gazdas�gi tev�kenys�gre. Ebb�l egyben arra is k�vetkeztethet�nk, hogy barlanglak� el�deink is tartottak m�r �llatokat, s�t kezdetleges form�ban ak�r f�ldet is m�velhettek m�r.

Ezt t�masztja al� egy�bk�nt egy tavaly G�r�gorsz�gban v�gzett kutat�s is: a Discovery News besz�mol�ja szerint Panagiotis Karkanas kutat�sai bebizony�tott�k, hogy Kr.e. 4000 k�r�l a Peloponn�szoszi-f�lszigeten felt�rt barlangban egykoron nemcsak vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot folytat� emberek laktak, hanem �llattart�, s�t f�ldm�ves tev�kenys�get v�gz�k is. El�getett �llati tr�gya maradv�nyai, az �llati tr�gy�ban kimutatott gabonah�jak mind arra utalnak, hogy a megtelepedett �letforma nem volt �sszef�rhetetlen a barlangban lak�ssal.

�vni kell az emberekt�l

A sheffield-i egyetem professzora �ltal most befejezett kutat�soknak azonban volt egy harmadik hozad�ka is: j�l al�t�maszthat� m�don bizony�tott�k azt a kor�bbi felt�telez�st, hogy a k�t angliai r�gi�ban felt�rk�pezett barlangok r�g�szeti �rt�kei nagy vesz�lyben forognak.

Nemcsak az amat�r barlang�szok, vagy turist�k vesz�lyeztetik a leleteket azzal, hogy a barlangok el�ter�ben s�torozva t�bb ezer �ves leleteket semmis�tenek meg, de az amat�r r�g�szek is igen komoly vesz�lyt jelentenek.

„A barlangokat felkeres� emberek jelentik a legf�bb vesz�lyt a barlangokra �s az ott tal�lhat� r�g�szeti �rt�kekre, mivel tev�kenys�g�kkel megsemmis�thetnek igen sok leletet” - olvashat� a jelent�sben.

Term�szetv�d�k, term�szetszeret�k �s r�g�szek ily m�don meglep� konfliktusba keveredhetnek, b�r a jelent�s utal arra is, hogy a k�rny�k term�szetj�r� sz�vets�gei egy�rtelm� l�p�seket tettek az�rt, hogy tagjaik ne csak a term�szet �rt�keit pr�b�lj�k meg�vni, hanem t�bb ezer �ves m�ltunkr�l tan�skod� r�g�szeti leleteket is.