A F�ld �letkora fontos t�ma, mivel az evol�ci� csak akkor hihet�, ha hossz� id� �ll a rendelkez�s�re. Megjelen�sekor az evol�ci� elm�lete csup�n p�r milli� �vet k�vetelt meg, de az id� m�l�s�val �s az �let bonyolults�g�r�l val� ismereteinknek a n�veked�s�vel mind t�bb �s t�bb id�t ig�nyelt. Ennek megfelel�en az evolucionist�k fokozatosan kb. 5 milli�rd �vre n�velt�k a F�ld elm�leti �letkor�t. Ha bebizonyosodik, hogy a F�ld �s a vil�gegyetem nem t�bb milli�rd, hanem csup�n n�h�ny ezer �ves, akkor az evol�ci�nak elveszett �gye van.

„Az evol�ci�hoz id�s F�ldre, id�s Naprendszerre �s id�s vil�gegyetemre van sz�ks�g. Majdnem minden t�j�kozott evolucionista beismeri, hogy elm�let�k t�bb milli�rd �v hi�ny�ban halott."  (Walt Brown, In the Beginning: Compelling Evidence for Creation and the Flood (Kezdetben: meggy�z� bizony�t�kok a Teremt�sre �s az �z�nv�zre), 24. oldal)

A t�bbi oldalainkon bemutattuk, hogy mi�rt nem t�rt�nhetett meg, �s nem is t�rt�nt meg az evol�ci�. Itt most bebizony�tjuk, hogy ideje sem lett volna megt�rt�nni.

Sz�mos bizony�t�k van arra, hogy a F�ld 10.000 �vesn�l fiatalabb. Az al�bbiakban felsorolunk n�h�nyat a legfontosabbak k�z�l.
 

A F�ld m�gneses mezej�nek gyeng�l�se
 

A F�ld m�gneses mezeje. Van Allen sug�rz�si r�tegek.

F�ld�nk m�gneses mez�vel rendelkezik, amelyet a belsej�ben kering� elektromos �ramok keltenek. Ez a mez� v�di meg a F�ldet �s lak�it a Nap k�ros sug�rz�sait�l, �s teszi lehet�v� sz�munkra az ir�nyt� haszn�lat�t. 

A m�gneses mez� er�ss�g�t el�sz�r Karl Gauss m�rte meg 1835-ben. Az�ta 10-15 �venk�nt �jra megm�rik. Ezek a m�r�sek azt mutatj�k, hogy a m�gneses mez� ereje exponenci�lisan gyeng�l, radioakt�v boml�shoz hasonl�an. F�ld�nk bels� m�gnes�nek 1400 �v a felez�si ideje, azaz 1400 �venk�nt fel�re cs�kken az er�ss�ge. Ez a hanyatl�s nagyon gyors. Azt jelenti, hogy p�ld�ul 7000 �vvel ezel�tt a m�gneses mez� 2⁵=32-szer volt er�sebb mint napjainkban. Id�ben visszafele kivet�tve azt kapjuk, hogy 20.000 �vvel ezel�tt a m�gneses mez�t kelt� �ramok er�ss�ge akkora lett volna, hogy a termelt h� k�vetkezt�ben az eg�sz F�ld cseppfoly�s �llapot�v� v�lt volna. Ebb�l k�vetkezik, hogy a F�ld 20.000 �vesn�l fiatalabb.  

A F�ld m�gneses mezej�nek v�ltoz�sa 1835 �ta.

„Egy �tfog� ESSA m�szaki jelent�sben megtal�lhat�k a F�ld m�gneses dip�lnyomat�k�nak (a m�gnes er�ss�g�t �s ir�ny�t megad� vektor) �rt�kei a Karl Gauss �ltal 1835-ben v�gzett els� ki�rt�kel�s �ta... Ezek a megb�zhat� adatok vil�gosan mutatj�k ezt az ar�nylag gyors gyeng�l�st. A jelent�s meg�llap�totta, hogy egyenes vonalat alapul v�ve, a F�ld m�gnese mezeje megsz�nne Kr. u. 3991-re. De a gyeng�l�s exponenci�lis, �s jelen esetben 1400 �v a felez�si ideje."  (Thomas G. Barnes, University of Texas, "Depletion of the Earth's Magnetic Field", („A F�ld m�gneses mezej�nek kimer�l�se"))

A NASA 1979 okt�ber�ben fell�tte a Magsat nev� m�holdat, melyet a F�ld m�gneses mezej�nek tanulm�nyoz�s�ra terveztek. Magsat nyolc h�napig keringett a F�ld k�r�l, �s tov�bbi bizony�t�kokat gy�jt�tt a F�ld m�gneses mezej�nek cs�kken�s�re.

„A m�gneses t�rer�ss�get id�ben visszafele kivet�tve, 10.000 �vvel ezel�tt a F�ld m�gneses mezeje olyan er�s lett volna, mint egyes m�gneses csillagok�. Azt az �sszer� felt�telez�st fogadt�k el, hogy a F�ldnek sosem volt a m�gneses mezeje olyan er�s, mint egy m�gneses csillag�."  (T.G. Barnes, "Earth's Young Magnetic Age Confirmed" („Bebizonyosodott a F�ld fiatal m�gneses �letkora"))

„A m�gneses mez� energi�ja h�v� alakul �t gyeng�l�se sor�n. 30.000 �vn�l kevesebbre visszavet�tve a m�ltba, ez az energia el�g lett volna ahhoz, hogy az eg�sz F�ldet 5000^oC-ra (9032^oF) felmeleg�tse �s mostanra teljesen g�zz� alak�tsa �t. A F�ld nyilv�nval�an nincs sem megolvadva, sem elg�z�l�gtetve. A F�ld m�gneses mezej�nek gyeng�l�s�t 130 �ve figyelik �s elemzik, �s annak alapj�n a F�ld t�rt�nelm�nek id�beni visszavet�t�se 4,5 milli�rd �vre k�ptelens�ghez vezet. A bizony�t�kok azt igazolj�k, hogy a F�ld nem lehet sokkal id�sebb 10.000 �vesn�l."  (R.E. Kofahl �s K.L. Segraves, The Creation Explanation (A Teremt�ssel magyar�zva), 194. oldal)

A F�ld forg�s�nak lassul�sa

A F�ld forg�si sebess�ge — amely jelenleg 1600 km/h (1000 m�rf�ld �r�nk�nt) az egyenl�t�n�l — cs�kken. Ezt a k�zeli �gitestek — mint p�ld�ul a Nap, a Hold — t�megvonz�sa id�zi el�, valamint m�s t�nyez�k. Ha a F�ld t�bb milli�rd �ves lenne, m�r r�gen meg�llt volna forg�s�ban. Id�ben visszavet�tve, 5 milli�rd �vvel ezel�tt bolyg�nk olyan gyorsan forgott volna, hogy alakja lapos palacsint��hoz lett volna hasonlatos. F�ld�nk nyilv�nval�an nem t�bb milli�rd �ves.
 
A Hold t�volod�sa a F�ldt�l

A F�ld forg�s�nak lassul�s�val a Hold fokozatosan t�volodik a F�ldt�l. Ezt a t�nyt 1754 �ta �szlelik. A t�volod�s sebess�g�t �s a k�t �gitest k�z�tti t�vols�got megm�rve azt tal�ljuk, hogy F�ld-Hold rendszer nem lehet r�gi. Csup�n 20-30.000 �vvel ezel�tt a Hold annyira k�zel lett volna a F�ldh�z, hogy r�esett volna.
 
V�zb�l �ll� �st�k�s�k
 

A tud�sok kider�tett�k, hogy az �st�k�s�k f�leg j�gg� fagyott v�zb�l �llnak. A m�holdak �ltal a F�ldr�l k�sz�tett f�nyk�pek azt jelzik, hogy naponta t�bb ezer kis �st�k�s csap�dik be a F�ld l�gk�r�be. Amint egy-egy ilyen �st�k�s elp�rolog az atmoszf�r�ban,  v�z ad�dik a F�ldh�z. Tudom�nyos sz�m�t�sok szerint, ha a F�ld t�bb milli�rd �ves lenne, az �ce�nok a mai v�zt�meg t�bbsz�r�s�t tartalmazn�k. Meteoritok �s kr�terek   Naponta t�bb milli� meteor z�porozik a F�ldre. Legt�bbj�k el�g a l�gk�rben, de egyesek k�z�l�k el�rik a F�ld felsz�n�t, �s azokat h�vjuk meteoritoknak. Ezek a meteoritok �ltal�ban kr�tereket hoznak l�tre, amelyeket el�g k�nny� megtal�lni. Az egyik legh�resebb kr�ter Arizon�ban tal�lhat� (l�sd a k�pen); 1265 m (4150 l�b) sz�les �s 175 m (575 l�b) m�ly.  A tud�sok kr�terek �s meteoritok ut�n kutattak a k�zetr�tegben, amely �ll�t�lag az ut�bbi 5 milli�rd �v alatt rak�dott le. De sohasem tal�ltak egyet sem! Minden kr�ter �s meteorit vagy a felsz�nen, vagy annak k�zel�ben helyezkedik el. Ez vagy azt jelenti, hogy a meteorok valamik�ppen „elker�lt�k" a F�ldet t�bb milli�rd �ven kereszt�l, vagy pedig azt, hogy a F�ld fiatal �s a k�zetr�tegek nagyon gyorsan rak�dtak le.     A l�gk�rben lev� h�lium A l�gk�rben tal�lhat� h�lium h�rom forr�sb�l ered:     - az ur�nium �s t�rium radioakt�v boml�s�b�l     - a vil�g�rb�l, els�sorban a Napb�l     - a f�ldk�regben v�gbemen� magreakci�kb�l Az atmoszf�r�ban kb. 3,6 milli�rd tonna He-4 van �s �vente kb. 300.000 tonna h�lium k�pz�dik. Ennek megfelel�en a F�ld l�gk�re nem lehet 12.000 �vesn�l r�gebbi. N�h�ny evolucionista azon elm�lkedik, hogy a h�lium egy r�sze elillan a vil�g�rbe. A kutat�sok azonban kimutatt�k, hogy ez nem t�rt�nhet meg, s�t m�g a F�ld kap h�liumot a vil�g�rb�l. Ez �jabb bizony�t�k a F�ld fiatal kor�ra: „A fentiek kijelent�se ut�n Kofahl �s Segraves arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy mindh�rom h�liumforr�st sz�m�t�sba v�ve, a F�ld atmoszferikus �letkora 10.000 �vre cs�kken."  (Vance Ferrell, Origin of the Universe, Evolution Disproved Series (A vil�gegyetem eredete, Evol�ci� megc�folva sorozat), 160. oldal) Foly�delt�k   Sz�mos folyam hoz l�tre delt�t tengerbe vagy �ce�nba �ml�s�n�l. Ezek a delt�k fokozatosan alakulnak ki a foly�k �ltal odasz�ll�tott �led�kb�l, �s ez�rt folyamatosan n�vekednek. P�ld�ul a kaldeai Ur n�h�ny ezer �vvel ezel�tt kik�t� volt a Perzsa-�b�l partj�n. Az�ta a Tigris �s az Eufr�tesz foly�k delt�i felt�lt�tt�k a Perzsa-�b�l egy r�sz�t, �s Ur jelenleg 200 m�rf�ldnyire van a tengert�l (l�sd a t�rk�pen).  Egy delta �letkora meg�llap�that� a lerakott �led�kmennyis�gb�l �s annak a lerak�d�si sebess�g�b�l. A Mississippi foly� �vente 300 milli� k�byard (229 milli� k�bm�ter) sarat rak le a Mexik�i-�b�lben, �s ennek k�vetkezt�ben Louisana �llam ter�lete egyre n�vekszik. A Mississippi delt�j�t behat�bban tanulm�nyozt�k b�rmely m�s delt�n�l, �s meg�llap�tott�k, hogy k�r�lbel�l 4000 �ves m�ltra tekint vissza. Hasonl� �letkor mondhat� el a vil�g m�s delt�ir�l is. Ez az �letkor megk�zel�t�leg megegyezik az �z�nv�z �ta eltelt id�vel. Az evolucionist�k azt �ll�tj�k, hogy r�gebb is minden a napjainkban �szlelhet� sebess�ggel t�rt�nt �s a F�ld kb. 5 milli�rd �ves. Ellenben pl. ha a Mississippi delt�ja csup�n 120.000 �ves lenne, akkor v�gigh�z�dna eg�sz �szak-Amerik�n az �szaki-sarkig!     Az �ce�nok Az �ce�nok fiatal kor�t al�t�maszt� bizony�t�kok k�z�l kett�: Az �ce�nokban tengeralatti hegyek, szirtek �s kanyonok tal�lhat�ak. Ha a F�ld t�bb milli�rd �ves lenne, az er�zi� k�vetkezt�ben ezek mind lelapultak volna. Az �ce�nokban lev� korallz�tonyok n�veked�s�nek leg�jabb m�r�sei azt mutatj�k, hogy a korallk�pz�dm�nyek sokkal fiatalabbak, mint eredetileg gondolt�k: nem r�gebbiek 3500 �vesn�l. T�zh�ny�k   A vulk�nok �vente k�r�lbel�l 4 km3 ( 1 k�bm�rf�ld) anyagot l�vellnek ki. Ezzel a sebess�ggel 4,6 milli�rd �v alatt lerak�dott volna a f�ld �sszes �led�kes k�zeteinek a t�zszerese. De az �led�kes k�zetek csup�n ¼-e vulk�ni eredet�, r�ad�sul bizony�t�k van arra, hogy a m�ltban sokkal er�sebb volt a t�zh�ny�k aktivit�sa. A vulk�nok is a F�ld fiatal kor�t bizony�tj�k.     A k�olaj �s f�ldg�z nyom�sa Az evolucionist�k szerint a f�ldben lev� olaj �s g�z sok milli� �vvel ezel�tt lett oda bez�rva. A k�olajnak �s a f�ldg�znak nagy a nyom�sa, �s ez okozza a k�olaj kil�vell�s�t az olajkutakb�l. A sza�d-ar�biai modern olajkutak �ltal�ban 10.000 hord�n�l t�bbet termelnek naponta. A k�rnyez� k�zeteket megvizsg�lva azt tal�lt�k, hogy a sziv�rg�s k�vetkezt�ben ez a nyom�s csup�n p�r ezer �v alatt „elv�rzett" volna. Ha az evolucionist�knak lenne igazuk, akkor ezen f�ldalatti kamr�kban a nyom�s m�r r�g null�ra cs�kkent volna. Ez term�szetesen nem �gy van. A k�olaj �s f�ldg�z magas nyom�sa a F�ld fiatal kor�t jelzi. „Rendellenesen nagy az olaj, g�z �s v�z nyom�sa a viszonylag �tereszt� k�zetekben. Ha ezek a folyad�kok 10.000-100.000 �vn�l r�gebb lenn�nek oda bez�rva, akkor a sziv�rg�s miatt a nyom�s a main�l sokkal alacsonyabbra cs�kkent volna. Ez�rt az olaj, g�z �s v�z hirtelen �s nemr�g lett oda bez�rva." (Walt Brown, In the Beginning: Compelling Evidence for Creation and the Flood (Kezdetben: meggy�z� bizony�t�kok a Teremt�sre �s az �z�nv�zre), 24. oldal) Hossz� �let� f�k   Kaliforni�ban olyan mammutfeny�k �lnek, melyeknek egyetlen ellens�ge az ember. Ha valaki nem v�gja �ket ki, akkor csak �lnek �s �lnek, m�g a rovarok �s az erd�t�zek sem �rthatnak nekik. B�r megfigyel�sek szerint „�r�kk�" �lhetn�nek, m�gsem tal�ltak 4000 �vesn�l id�sebb mammutfeny�t. Ezek a f�k itt vannak a kezdetekt�l fogva! �letkoruk megk�zel�t�leg az �z�nv�z �ta eltelt id�vel egyenl�. „A t�level�ek hossz� �let�vel kapcsolatos megv�laszolatlan k�rd�sek k�z�l a leg�rdekesebb tal�n az mammutfeny�k�, amelyek egyesek szerint nagy puszt�t�s hi�ny�ban �r�kk� �lhetnek, mivel imm�nisnak t�nnek a k�rtev�kkel szemben... Vajon ez azt jelenti, hogy 3275 �vvel ezel�tt (vagy 4000 �vvel ezel�tt, ha John Muir sz�mol�sa helyes volt) az akkor �l� �sszes mammutfeny�t let�r�lte a f�ld sz�n�r�l valamilyen katasztr�fa?"  (Edmund Schulman, "Longevity Under Adversity in Conifers" („A t�level�ek hossz� �lete neh�z k�r�lm�nyek ellen�re"), Science)    Civiliz�ci�k A civiliz�ci�k kora sokat �rul el arr�l, hogy mi�ta l�teznek emberek. Az evolucionist�k szerint az emberek k�r�lbel�l 1 milli� �ve �lnek a F�ld�n. Ha ez igaz lenne, akkor a legr�gebbi civiliz�ci�k hossz� id�re ny�ln�nak vissza a m�ltba, �s �rott eml�kek maradtak volna fenn t�bb sz�zezer �vvel ezel�ttr�l. De a legkor�bbi civiliz�ci�k is csak Kr. e. 2-3000-ig mennek vissza, r�ad�sul hirtelen �s teljesen kifejl�dve jelentek meg. „A civiliz�ci�k hirtelen jelennek meg. Kheopsz Nagy Piramisa 2 milli�n�l is t�bb �ri�si m�szk�t�mbb�l van meg�p�tve, amelyek mindegyike 2,5 tonna. Az �p�tm�ny k�zel 500 l�b (152,4 m) magas �s 570 l�b (173,7 m) oldal� n�gyzet az alapj�n�l... ez az emberek �ltal valaha is fel�p�tett legnagyobb �p�tm�ny, �s napjainkban (megj.: 1967) is csak az amerikai Grand Coulee g�t haladja meg. Pedig a Nagy Piramis el�tt sz�z �vvel m�g nem is l�tezett k��p�let sehol a vil�gon. Evol�ci�nak t�nik ez?"  (H. Enoch, Evolution or Creation ( Evol�ci� vagy Teremt�s), 1967, 131. oldal) A h�ber, szum�r �s egyiptomi kult�r�k a legr�gebbi civiliz�ci�k k�z�tt vannak. Ennek ellen�re Kr. e. 1600 el�ttr�l nem tal�ltak hiteles egyiptomi adatot. Ugyanez �rv�nyes a szum�r d�tumokra is. �rott eml�keket sem tal�ltak enn�l r�gebbit. Bibliai id�rend alapj�n a Teremt�s id�pontja kb. Kr. e. 4000-re, az �z�nv�z� pedig kb. Kr. e. 2300-2400-re tehet�. A civiliz�ci�k kezdete egybeesik az �z�nv�z v�g�vel, pontosabban a nyelvek �sszezavarod�s�val B�bel torny�n�l, nem sokkal az �z�nv�z ut�n. Az az �rdekes t�ny is al�t�masztja a Bibli�t, hogy az �sszes korai civiliz�ci� K�zel-Keleten j�tt l�tre, ahol No� b�rk�ja megfeneklett az Arar�t hegy�n (a mai T�r�korsz�g ter�let�n).    A lakoss�g n�veked�se   Sz�mottev�en n�vekedett a F�ld lakoss�ga ebben az �vsz�zadban. A Kr. u. 1600-1800 k�z�tti id�szakot jellegzetesnek tartj�k az �vsz�zadunk el�tti n�pess�ggyarapod�s kielemz�se szempontj�b�l. Az egyik anal�zis id�beni visszavet�t�ssel arra az eredm�nyre jutott, hogy Kr. e. 3300-ban csak egyetlen csal�d �lt. Egy m�sik tanulm�ny szerint egy csal�dot v�ve alapul az �z�nv�z ut�n (kb. Kr. e. 2300), Krisztus idej�ben a n�pess�g sz�ma 300 milli� lett volna. �s ez a lakoss�g t�nylegesen elfogadott sz�ma abban az id�ben.  Ha egy csal�dot vesz�nk alapul 1 milli� �vvel ezel�ttre, �s �vi 0.01%-os — nagyon alacsony — n�veked�si r�t�val sz�molunk, akkor m�ra m�r  2.67*1043 ember kellene �ljen a jelenlegi 6*109 helyett. Ehhez 4.45*1033 (1033 = 1 �s ut�na 33 nulla) olyan bolyg�ra lenne sz�ks�g, mint a mi�nk.     K�vetkeztet�s Az �sszes fentebb eml�tett t�ny azt bizony�tja, hogy a F�ld fiatal, csup�n p�r ezer �ves. Nyilv�nval�an nincs el�g id� az evol�ci� megt�rt�n�s�hez amellett, hogy �gysem t�rt�nhetett volna meg. Ezut�n l�thatjuk, hogy mi is val�j�ban az evol�ci�: val�sz�n�leg napjaink egyik legnagyobb becsap�sa.