A neanderv�lgyi �semberek nemcsak az �let�k�rt k�zd�ttek, amikor hi�n�kkal �s m�s, nagyobb ragadoz�kkal tal�lt�k szemben magukat, hanem a barlangok�rt �s az �lelem�rt is szab�lyos harcot kellett v�vniuk ezekkel az �llatokkal – �ll�tja a National Geographic amerikai online kiad�sa.

A 41 ezer �ves csont

Mindezt a lap egy olyan csontleletre alapozva �rta, amelyet egy eur�pai barlangban tal�ltak a tud�sok. A szak�rt�k szerint a 41 ezer �ves combcsont egy olyan barlangb�l ker�lt el�, ahol sz�mos m�s csont is megtal�lhat�.

Harap�s vagy k�vel metszett�k be a csontot?

A nevezetes combcsontot azonban vagy valamilyen ragadoz� harapta meg, vagy pedig k�eszk�z�kkel v�gtak bele a csontba. S�t, az sem kiz�rt, hogy mindk�t dologr�l egyszerre van sz�. A most megtal�lt csontok ugyanakkor azt biztosan jelzik, hogy a neanderv�lgyiek �s a nagyobb h�sev�k, �gy p�ld�ul a hi�n�k csaknem egyid�ben haszn�lt�k b�v�helynek a k�z�p-nyugat-franciaorsz�gi Les Rochers-de-Villeneuve barlangot.

"Az �semberek �s a nagy h�sev�k egym�st gyorsan v�ltva haszn�lt�k a barlangot" – �ll�tja Erik Trinkaus, a Washington Egyetem kutat�ja. Az amerikai St. Louis-ban, Missouri �llamban l�v� egyetem tud�sa szerint olyan csontokat tal�ltak Franciaorsz�gban, a sokat eml�tett lel�helyen, amelyek n�v�nyev� �llatokt�l sz�rmaznak, s amelyeket egyar�nt fogyasztottak a neanderv�lgyiek �s a hi�n�k is. �gy p�ld�ul b�l�ny- �s szarvas-maradv�nyok is el�ker�ltek a barlangb�l.

Trinkaus szerint a sokf�le lelet egy ir�nyba mutat: azt jelzik, hogy az �semberek �s a hi�n�k alighanem a barlang bej�rat�n�l k�zd�ttek egym�ssal, b�r a harcok gyakoris�g�ra neh�z k�vetkeztetni. Egyel�re az sem teljesen eld�nt�tt, hogy az emberi csontba hogyan haraphattak bele a hi�n�k. Egy m�sik te�ria szerint az �semberen t�rsai v�geztek halotti szertart�st, �k v�gt�k meg k�eszk�zzel, �s csak hal�la ut�n lett a d�gev� hi�n�k t�pl�l�ka. A m�sik elm�let szerint viszont maguknak a hi�n�knak lett �ldozata a neanderv�lgyi.

Combcsontb�l levont mer�sz k�vetkeztet�sek

A neanderv�lgyiek egy�bk�nt 35-40 ezer �vvel ezel�tt kezdt�k uralni k�rnyezet�ket, ekkor vir�gzott fel a vad�szat k�r�kben. A mostani csontlelet �ppen ennek az id�szaknak a fels� (id�ben t�volabbi) hat�r�n helyezkedik el, �gy egy kicsit bepillant�st enged „a f�nykor el�tti utols� pillanatokba”.

A combcsont ugyanis sokat el�rulhat az eg�sz neanderv�lgyi kult�r�r�l is. A nagyon er�s, kifejlett csont – amilyen a most felbukkant lelet is – arr�l tan�skodik, hogy nagyobb meger�ltet�snek volt kit�ve az �semberek l�ba. Ez azt is jelenti egyben, hogy nagyobb ter�letet j�rhattak be, sokkal mobilabbak voltak, mint azt kor�bban hitt�k. A most megtal�lt combcsont egy fiatal feln�tt� vagy egy id�sebb kamasz� lehetett a felt�telez�sek szerint. A comb fejletts�ge azt igazolja, hogy a neanderv�lgyiek mozg�konyabbak voltak a kor�bban hittn�l, �s ez is a vad�sz�-gy�jt�get� �letm�d egyik – k�zvetett – bizony�t�ka lehet. Ugyanakkor m�s tud�sok hangs�lyozz�k, hogy egyetlen combcsontb�l mer�sz lenne egy eg�sz �sembercsoport �letm�dj�ra k�vetkeztetni, ez�rt �vatosabban �t�lik meg az eg�sz k�rd�st.