R�g�szek gener�ci�i kerest�k m�r a v�laszt, hogy az emberis�g mi�rt hagyott fel nom�d-vad�sz� �letm�dj�val j� 11 ezer �ve. Leggyakrabban a f�ldm�vel�s kialakul�s�val magyar�zz�k a leteleped�st. Egy �j elm�let szerint azonban a neolitikum embere az�rt �llapodott meg, mert olyan helyet keresett, amely legink�bb megfelelt vall�si-ritu�lis szertart�saihoz.

A legfrissebb elk�pzel�sek megfogalmaz�s�hoz egy t�r�korsz�gi �sat�s adta a t�ptalajt. A Konyai-s�ks�ghoz k�zel es� egykori mocsaras vid�k k�zep�n ugyanis olyan 9 ezer �ves telep�l�sre bukkantak m�g az �tvenes �vek v�g�n kutat�k, ahol a h�zak alatt rengeteg agyaggal d�sz�tett csontv�z �s koponya volt eltemetve. A catalhoyuk-i �sat�sok a hatvanas �vek k�zep�n f�lbeszakadtak, mivel James Mellaart-ot, a kutat�st ir�ny�t� brit r�g�szt a t�r�k hat�s�gok azzal v�dolt�k meg, hogy �rt�kes bronzkori leleteket csemp�szett ki az orsz�gb�l. Mellaart ellen sohasem indult b�r�s�gi elj�r�s, ennek ellen�re �sat�si enged�ly�t bevont�k, � mag�nak pedig el kellett hagynia az orsz�got.

Az �sat�sok �jraindul�sa

Sok�ig �gy t�nt, hogy rem�ny sincs az �jabb �sat�sokra – az �ltalunk ismert egyik els� emberi telep�l�s k�l�nleges agyagfigur�inak illetve agyaggal d�sz�tett kopony�inak eredet�t �r�k hom�ly fogja fedni. Csakhogy sokak meglepet�s�re 1993-ban Mellaart egyik tan�tv�nya, az amerikai Stanford Egyetem r�g�sze, Ian Hooder m�giscsak enged�lyt kapott a mestere �ltal megkezdett �sat�sok folytat�s�ra.

J� t�z �vvel ezel�tt antropol�gusok, r�g�szek, geol�gusok �s k�mikusok hada lepte el a d�l-t�r�korsz�gi Catalhoyuk telep�l�s k�rny�k�t. Az �jabb �sat�sok sor�n kider�lt: a kor�bbi elk�pzel�sekn�l is t�bb agyagkunyh� maradv�ny�t tal�lt�k meg, melyek alatt emberi csontv�zak �s kopony�k fek�dtek. A kopony�kat finom, feh�res sz�n� agyaggal vont�k be, k�l�nf�le sz�nez�anyagokkal pedig megfestett�k. Szint�n agyagb�l orrot k�sz�tettek nekik, ahogy a szemg�dr�t is agyaggal t�lt�tt�k meg.

�gy t�nt teh�t, hogy az agyag k�zponti szerepet j�tszhatott a neolitikum ember�nek �let�ben: k�l�nf�le ritu�lis agyagfigur�k, szobrocsk�k, agyagba karcolt jelenetek arra engedtek k�vetkeztetni, hogy �seink sz�m�ra igen fontos jelent�s�ggel b�rt a spiritu�lis vil�g. Hooder szerint olyannyira fontoss� v�lt sz�mukra a transzcendens k�t�d�s, hogy �letform�jukat els�sorban ez a pszichikai v�ltoz�s form�lta alapjaiban �t. A brit r�g�sz azt felt�telezi ugyanis, hogy a nom�d �letm�dr�l a letelepedettre val� �tt�r�snek els�sorban ritu�lis okai voltak.

Sz�k�l� term�szeti forr�sok �s sz�razabb �ghajlat

Kor�bban t�bbf�le elk�pzel�s volt m�r a „neolitikus forradalomnak” nevezett jelens�g magyar�zat�ra: a fogalom ki�tl�je, az ausztr�l Gordon Chiled az 1920-as �vekben �gy gondolta, hogy a nom�d �letm�d felad�sa mindenf�lek�ppen a klimatikus viszonyokban bek�vetkezett v�ltoz�shoz k�thet�. Ahogy szinte mindenki, Chiled is �sszek�t�tte a leteleped�st a f�ldm�vel�s kialakul�s�val. A f�ldm�vel�s ugyanakkor az�rt alakulhatott ki megl�t�sa szerint, mert j� 11 ezer �vvel ezel�tt, az utols� j�gkorszakot k�vet�en az id�j�r�s sokkal sz�razabb �s melegebb lett. Emiatt azonban az emberek is a foly�k �s vizek k�zel�be k�nyszer�ltek, nem tudtak m�r hatalmas, v�zben szeg�nyebb ter�leteket bej�rni, �lelm�k megszerz�s�t a v�zben viszonylag gazdagabb helyhez kellett k�tni�k. Elm�lete azonban megd�lt, mivel az�ta kider�lt: az utols� j�gkorszakot k�vet�en a kl�ma nem sz�razabb, hanem �ppen nedvesebb lett.

Egy m�sik megfontol�s arra alapozta feltev�seit, hogy az emberi nem lassan n�vekv� ar�nya �ppen ebben az id�szakban �rt el egy kritikus hat�rt: a term�szet adta forr�sok sz�k�ss� v�ltak, nem mindenkinek jutott m�r a zs�km�nyb�l, akik pedig kimaradtak a „j�b�l”, azoknak tov�bb kellett �llniuk. A vad�szat szempontj�b�l margin�lis ter�leteken azt�n �tt�rtek a f�ldm�ves �s �llattart� �letm�dra. Csakhogy a leg�jabb �sat�sok azt mutatj�k, hogy az els� emberi telep�l�sek nem a vadakban gazdag ter�letek sz�l�n alakultak ki, hanem a b�s�ges vadfelhozatallal b�r� ter�letek k�zep�n.

Nem a l�tfenntart�s sz�ks�glete az ok

Hooder szerint a kor�bbi elk�pzel�sek az�rt vezettek t�v�tra, mert kutat�k azt felt�telezt�k, hogy az emberis�get valamilyen materi�lis, t�l�l�s�hez �s t�pl�l�kszerz�s�hez sz�ks�ges dolog motiv�lta a leteleped�skor. A brit kutat� szerint azonban eg�szen m�shol kell keresn�nk a dolog nyitj�t. El�sz�r is el kell vetni azt a t�vk�pzetet, hogy a leteleped�s �s a f�ldm�vel�s kialakul�sa egybeesne. Hooder ezt nemcsak a catahoyuk-i �sat�sok konkl�zi�j�val t�masztja al�, hanem egy�b t�r�korsz�gi �sat�sok eredm�ny�vel is.

A d�l-kelet t�r�korsz�gi Gobelki Tepe telep�l�s k�rny�k�n olyan ritu�lis �br�zol�sokkal d�sz�tett oszlopokat tal�ltak, melyek egy�rtelm�en a letelepedett �letm�dra utalnak, ugyanakkor a f�ldm�vel�snek vagy a h�zi �llatteny�szt�snek semmi nyoma nem volt. A mai Izrael �s Jord�nia ter�let�n szint�gy vad�sz� �letm�dot folytat�, �m letelepedett emberek agyagkunyh�inak maradv�nyaira leltek, ami Hooder szerint azt bizony�tja: az emberek el�bb letelepdtek �s csak j�val k�s�bb kezdtek el f�ldet m�velni. De akkor mi vezethette m�gis �ket arra, hogy nom�d �letm�djukat feladj�k?

Az els� telep�l�s a mocs�r k�zep�n

Catalhoyuk egykori telep�l�se egy mocs�r kell�s k�zep�n �llt, ahol az els� m�velhet� sz�nt�f�ld kb. 10 km-re volt. A k�s�bb f�ldm�vel�ssel is foglalkoz� embereknek f�rads�gos munk�val, t�voli helyekr�l kellett a telep�l�sre hordaniuk a megtermelt n�v�nyeket. Mi�rt nem �p�tett�k agyagb�l k�sz�lt visk�ikat a term�f�ld k�zel�be, egy f�s-dombos vid�kre? Hooder megl�t�sa szerint az indok egyszer�: a neolitikum embere sz�m�ra saj�t �lelmez�s�n�l is fontosabb volt, hogy a ritu�lis szertart�sokhoz haszn�latos agyag k�zn�l legyen.

Az a rengeteg agyagfigura, szobrocska �s agyagt�bl�kon tal�lhat� festm�ny, valamint a kopony�k agyagd�sz�t�se, melyek a catalhoyuk-i h�zak al�l ker�lt ki, Hooder szerint mind arra utal, hogy a leteleped�s szempontj�b�l els�dleges volt a vall�si ritu�l�kn�l haszn�lt agyag k�zels�ge. A brit r�g�sz �gy v�li: j� 11 ezer �vvel ezel�tt nem a kl�mav�ltoz�s vagy az �lelmiszerforr�sok sz�k�ss� v�l�sa vezetett a neolitikus leteleped�si forradalomhoz, hanem egy spiritu�lis v�ltoz�s. Az ember k�l�nf�le ritu�l�k �tj�n k�v�nta maga al� gy�rni a term�szet er�it, ehhez azonban ki kellett v�lasztania a legmegfelel�bb helyet is, ahol a ritu�l� elv�gezhet� volt. Az els� leteleped�s ezen ritu�lis helyek k�r�l t�rt�nt meg, hogy azt�n k�s�bb, k�l�nf�le okokb�l kifoly�lag ezen helyek k�rny�k�n elkezdjenek f�ldet m�velni az emberek.