Egy �j elm�let szerint a neanderv�lgyi ember nem primit�v �sember volt, hanem olyan kifinomult �rz�kekkel �s hall�ssal rendelkez� l�ny, aki igen gyakran �nekbe foglalta mondanival�j�t. A te�ria szerint a neanderv�lgyieknek viszonylag er�s, �m magas �s kifejezetten n�ies hangjuk volt, mellyel sokszor elvont dolgokat fogalmaztak meg.

Tud�sok az ut�bbi id�ben k�ts�gk�v�l komoly eredm�nyeket �rtek el annak kimutat�s�ban, hogy az emberi nyelv kialakul�s�nak feltehet� kezdeteit meg�llap�ts�k. A tavalyi �vben t�bbek k�z�tt az Ignatio Martinez vezette spanyol kutat�csoport a neanderv�lgyivel egyid�s spanyol leletek �s k�l�nb�z� fizikai modellek seg�ts�g�vel azt �llap�totta meg, hogy a k�l�nf�le majomfajt�kt�l elt�r�en az emberf�l�k m�r kb. 350 ezer �vvel ezel�tt is igen kifinomult hall�szervekkel rendelkeztek.

Ez azt jelentette, hogy a neanderv�lgyiek hangjelz�sek r�v�n k�pesek voltak igen bonyolult tudattartalmakat is a m�sik tudt�ra juttani, ami tulajdonk�ppen egy �si �s igen fejlett nyelv megl�t�t t�telezn� fel. Egy brit kutat� leg�jabb kutat�sai alapj�n m�r egyenesen azt felt�telezi, hogy a neanderv�lgyi hangja er�teljes, magas �s n�ies volt.

�nekel, d�dol – �gy kommunik�l

A University College London professzora a g�ge alapos tanulm�nyoz�s�t k�vet�en arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a neanderv�lgyi kifejezetten muzik�lis l�lek lehetett. Stephen Mithen szerint nem egy majomm�dra makog� �s �v�lt�z�, durva �s �rtetlen l�ny volt a neanderv�lgyi, hanem olyan �rz�keny emberfajta, amelyik �nekl�s, d�dol�s �s igen bonyolult hanglejt�sek r�v�n k�z�lte a m�sikkal mondanival�j�t.

Dallamosnak mondhat� nyelvrendszer�nek seg�ts�g�vel Mithen szerint „igen komlex gondolatok tov�bbad�s�ra is k�pes volt, s�t az sem z�rhat� ki, hogy bizonyos spiritu�lis be�ll�totts�g�t is k�z�ss�giv� tudta tenni a hanglejt�sek v�ltozatoss�ga r�v�n. Az anat�miai vizsg�latok arra utalnak, hogy a hangsz�nnek �s a hangmagass�gnak, valamint a dallamos d�dol�snak �s �nekl�snek igen komoly szerepe volt a kommunik�ci�ban” – nyilatkozta Mithen a SpiegelOnline-nak.

Mithen, aki a k�vetkez� f�l�veben el�ad�st tart mostani vizsg�l�d�saib�l a University College London-ban, ny�ron egy k�nyvet k�v�n megjelentetni a t�m�ban, Az �nekl� neanderv�lgyi c�mmel. Hogy a neanderv�lgyi kifejezetten muzik�lis lehetett, arra azonban egy�b, nemr�giben magtal�lt leletek is utalnak.

35 ezer �ves furulya mammutagyarb�l

December k�zep�n a t�bingeni egyetem kutat�i is roppant �rt�kes leletre bukknatak a Sv�b-Alb hegys�grendszer egyik barlangj�ban: egy olyan mammutagyarb�l k�sz�lt furuly�t tal�ltak meg, mely a felt�telez�sek szerint legal�bb 35 ezer �ves. Ha ez igaz, �gy egy�ltal�n nem kiz�rhat�, hogy a neanderv�lgyi �sember nemcsak kiv�l� zenei �rz�kkel b�rt, hanem hangszereket is gy�rtott.

Kor�bban m�r tal�ltak hasonl� kor� csontb�l k�sz�lt furuly�kat, �m azok d�szess�ge �s megmunk�lts�ga j�csk�n elmaradt a december k�zep�n megtal�lt hatalmas furuly��t�l. Kutat�k arra is r�mutattak, hogy a h�rom megtal�lt furulya nemcsak a zen�l�s komplik�lt m�velet�nek elsaj�t�t�s�ra utal, hanem arra is, hogy a furuly�k k�sz�t�i a haszn�lati t�rgy funkcion�lis jellege mellett nagy hangs�ly fektettek a finom megmunk�l�sra is. A hasznoss�g mellett �gy m�r a neanderv�lgyiekn�l megjelent a sz�p�rz�k, melyben sokan a m�v�szetek cs�r�it v�lik felfedezni.

„A kult�ra �s a m�v�szet kezdeteit 35 ezer �vvel ezel�tt kell keresn�nk” – nyilatkozta szint�n a SpiegelOnline-nak Nicholas Conrad, a t�bingeni kutat�csoport vezet�je. Az archeol�gus is felh�vta a figyelmet arra, hogy az igen kem�nynek sz�m�t� mammutagyar helyett m�sf�le agyarat is v�laszthatott volna a hangszer k�sz�t�je, �m minden val�sz�n�s�g szerint tudatosan tartott ki a nagy�rt�k� csont mellett.

„Olyan ez mintha egy Toyot�t �s egy Rolls Royce-t �ll�tan�nk egym�s mell�” – mondta Conrad. A furulya elk�sz�t�j�nek el�bb f�lbe kellett v�gnia a hatalmas csontot, kiv�jnia azt, majd pedig apr�l�kos munk�val t�k�letes m�don �jb�l �sszeragasztania. Mindez igen bonyolult �s prec�z munk�t k�vetelt egy olyan korban, amikor senki nem ismerte m�g a modern f�r�g�pek el�djeit sem.

Val�ban a mi �seink kult�r�ja volt ez?

A magaskult�ra gy�kereit �gy t�nik teh�t megtal�lt�k, a k�rd�s ezut�n csak az, hogy val�ban a ma �l� ember el�dei tal�lt�k-e fel mindezeket, hiszen sokan vitatj�k, hogy a mai ember el�dje k�z�tt lenne a neanderv�lgyi is. Szerint�k ugyanis a neanderv�lgyi �smeber csak egy olyan mell�k�g�t k�pezi az evol�ci�nak, mely kb. 130 ezer �vvel ezel�tt jelent meg, majd pedig kb. 35 ezer �vvel ezel�tt halt ki Eur�p�ban. A kihal�s okai k�z�tt eml�tik, hogy a mai emberek val�di el�dei Afrik�b�l �s d�lkelet fel�l �rkezve el�rasztott�k Eur�p�t, majd pedig egyszer�en gyorsabb szaporulata �s hosszabb �lettartama miatt kiszor�totta a neanderv�lgyi �smebert, amely �gy 35 ezer �vvel ezel�tt teljesen ki is halt.