Eti�pia Dikika k�rzet�ben a kutat�k f�lt�rt�k egy 3,3 milli� �ves, emberszer� gyermek �smaradv�nyait.

A n�nem� fiatal megtal�lt csontjai ugyanatt�l az Australopithecus afarensis fajt�l sz�rmaznak, mint az, az 1974-ben f�lfedezett feln�tt csontv�z, amely k�s�bb „Lucy” becen�ven v�lt vil�gh�r�v�. A tud�sokat eg�szen felvillanyozta a lelet, amelyr�l a Nature c�m� foly�iratban sz�moltak be.

�gy v�lik, hogy a szinte teljes csontv�z rendk�v�li lehet�s�get k�n�l egy jelent�s, kihalt emberel�d n�veked�s�nek �s fejl�d�s�nek tanulm�nyoz�s�ra. A fiatal egyedekt�l sz�rmaz� Australopithecus afarensis maradv�nyok ugyanis rendk�v�l ritk�k.

A homokr�tegbe z�rt csontv�zat el�sz�r 2000-ben fedezt�k fel, de a csontok kiszabad�t�sa �t �vi apr�l�kos munk�ba tellett.

„A Dikika-fossz�lia most f�lt�rja az Australopithecus afarensis �s m�s korai hominin�k sz�mos titk�t” – mondja az �sat�s vezet�je, Zeresenay Alemseged, a lipcsei Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology (Max Planck Evol�ci�s Antropol�giai Int�zet) munkat�rsa.

A lelet egy teljes kopony�b�l, a teljes t�rzsb�l �s a fels�, valamint az als� v�gtagok f�bb r�szeib�l �ll. A CT-vizsg�lat f�lt�rta az �llkapocsban l�v�, m�g ki nem b�jt fogakat, ennek alapj�n gondolj�k a tud�sok, hogy az egyed nagyj�b�l h�rom�ves kor�ban halhatott meg.

Figyelemre m�lt�an m�g n�h�ny olyan finom csont is megmaradt, amelyeket rendszerint nem maradnak fenn a fossziliz�ci�s folyamat sor�n. Egyik ilyen a nyelvcsont, amely t�kr�zi, hogyan �p�lt f�l a g�gef�, �s esetleg arra is utal, milyen hangokat tudtak kiadni az adott faj egyedei.

Kezdetleges ember�s

Az Australopithecus afarensis korai ember�snek kis agya �s primit�v fogai voltak, de felegyenesedve �llt, �s k�t l�bon j�rt. Jelent�s vit�k folynak arr�l, vajon tudott-e �gy f�ra m�szni, ahogy az emberszab�s� majmok.

Lucy rekonstrukci�ja

E fam�sz� k�pess�ghez olyan anat�miai saj�toss�gok kellenek, mint a hossz� karok, �s „Lucy”-nak val�ban majdnem a t�rd�ig �rtek a karjai. Gorill��hoz hasonl�t� lapock�i is azt sugallj�k, hogy �gyesen lend�lhetett �gr�l �gra. M�sok viszont azzal �rvelnek, hogy ez „evol�ci�s cs�kev�nyk�nt” is fennmaradhatott m�g egy ideig.

A Dikika-kisl�ny agyt�rfogata 330 k�bcentim�ter volt hal�lakor, ami nem k�l�nb�zik l�nyegesen egy hasonl� kor� csimp�nz�t�l. Amikor azonban a feln�tt A. afarensis �rt�keivel vetik �ssze, ez a feln�tt agy m�ret�nek 63–88%-�t teszi ki.

Ez kisebb, mint a csimp�nzokn�l, ahol h�rom�ves korra az agyt�rfogat el�ri a v�gleges (feln�tt) m�ret t�bb mint 90%-�t. A Dikika-l�nynak ez a viszonylag lass� agyn�veked�se �gy t�nik n�mileg k�zelebb �ll az emberek�hez.

A lass�, fokozatos fejl�d�st a meghosszabbodott gyermekkorban nagyon is emberi jellemvon�snak tekintik – val�sz�n�leg ez teszi lehet�v� a magasabb rend� funkci�ink kifejl�d�s�t.