Gr�z archeol�gusok 1,8 milli� �ves kopony�ra bukkantak Dmanisziban, a kor�bbr�l m�r j�l ismert r�g�szeti ter�leten. Dmaniszi az eur�pai emberel�d�k kutat�s�nak szempontj�b�l az egyik legfontosabb �s leg�sibb lel�hely.

A gr�z szak�rt�k szerint a koponya 1,8 milli� �ves, �s az emberi nem, a Homo egyik korai k�pvisel�j�� lehetett. A leletet augusztus hatodik�n tal�lt�k meg, de csak vas�rnap �st�k ki teljesen a f�ldb�l.

Telepesek

Dmaniszi, a lel�hely, k�r�lbel�l kilencven kilom�terre d�lkeletre tal�lhat� a gr�z f�v�rost�l, Tbiliszit�l. David Lortkipanidze, a Gr�z Nemzeti M�zeum igazgat�ja, aki r�szt vett az �sat�sokban, elmondta, hogy �sszesen �t csontot, illetve t�red�ket tal�ltak a kutat�sok kezdete �ta ezen a helysz�nen. Ezek kora nagyj�b�l megegyezik, s az egyik legfontosabb k�z�l�k egy 1991-ben felbukkant �llkapocs. (Dmanisziban egy�bk�nt 1939 �ta kutatnak archeol�gusok.)

„Az �t lelet k�z�l a legjobb �llapotban a most megtal�lt koponya van” – tette hozz� Lortkipanidze. A kopony�t id�k�zben a m�zeumba sz�ll�tott�k, hogy ott tov�bb tanulm�nyozhass�k. „Tulajdonk�ppen az �sszes maradv�ny egyetlen helyen bukkant el�. Ez azt jelzi, hogy a primit�v emberek valamilyen telep�re tal�ltunk r�” – mondta a m�zeumigazgat�.

Afrik�n k�v�l a legr�gebbiek

A tud�sok szerint a gr�ziai leletek az Afrik�n k�v�li emberel�d�k k�z�l a legr�gebbiek. A Nyugat-Eur�p�ban el�fordul� hasonl� maradv�nyokn�l legal�bb egymilli� �vvel id�sebbek a Dmaniszib�l sz�rmaz� csontok. A gr�ziai kutat�sok r�mutattak arra, hogy az ember alighanem f�lmilli� �vvel kor�bban hagyta el Afrik�t, mint azt kor�bban gondolt�k a szak�rt�k.

Az, hogy imm�r egy j� �llapotban l�v� koponya is kieg�sz�ti a dmaniszi leleteket, egy amerikai tud�s szerint fontos l�p�s afel�, hogy meghat�rozz�k: a mai Gr�zia ter�let�n Homo erectusok vagy Homo habilisok �ltek-e. Brian Richmond, a George Washington Egyetemen m�k�d� Center for the Advanced Study of Hominid Paleobiology professzora szerint a koponya tanulm�nyoz�sa r�mutathat arra, hogy mit�l, illetve mi�rt kezdtek el v�ndorolni az emberel�d�k, illetve mik�nt v�ltozott test�k, eszk�zhaszn�latuk a v�ndorl�s sor�n.

Eur�p�ban egyed�l�ll� jelent�s�g� leletek

Gr�zia egy�bk�nt Eur�pa hat�rter�let�nek sz�m�t, hiszen a Kauk�zusban, illetve att�l d�lre helyezkedik el, a Fekete-tengert�l keletre. A gr�z leletek Eur�p�ban egyed�l�ll�ak, ugyanakkor egymilli� �ves vagy ann�l valamivel id�sebb leleteket Afrik�n k�v�l tal�ltak m�r a K�zel-Keleten, �zsi�ban is.

Lortkipanidze felfedez�sei el�tt a tud�sok �gy gondolt�k, hogy az Afrik�t elhagy� emberel�d�k nagyn�v�s�ek, j�l felfegyverzettek �s okosak voltak. Ez ut�bbit a gr�z felfedez�sek sem vonj�k teljesen k�ts�gbe, hiszen a dmaniszi telep lak�i k�eszk�z�ket haszn�ltak, de egy�bk�nt kistermet�ek �s kisebb agy�ak is voltak, mint azt a kor�bbi elm�letek el�rejelezt�k.

A dmaniszi lel�hely k�t foly� k�z�tt helyezkedik el, s a tud�sok sz�mos �llatmaradv�nyt is tal�ltak a helysz�nen. �gy p�ld�ul elef�ntok, gazell�k, zsir�fok, medv�k csontjaira bukkantak r� Gr�zi�ban.