Az Australopithecusok 
 

Australopithecus-koponya. Emberszab�s� majmokra utal� jel a koponya tetej�n v�gigh�zod� csonttaraj, amely emberekn�l sosem fordul el�. �rtartalma alig t�bb, mint a csimp�nz kopony�j��.

Az Australopithecus boisei rekonstrukci�ja.

Az Australopithecusok gy�jt�fogalma al� k�l�nb�z� majomcsontok tartoznak, melyeket Afrik�ban tal�ltak. Az antropol�gusok azt �ll�tj�k, hogy ezek 1-5 milli� �vvel ezel�tt �lt �semberek maradv�nyai. 

A legh�resebb �slelet k�z�l�k Lucy, amelyet a legr�gebbi �semberi maradv�nynak tartanak a tud�sok. Erre a 40%-ban teljes csontv�zra bukkant 1974-ben Donald Johanson Hadar-ban, Eti�pi�ban. A „hi�nyz� l�ncszemek" egyik�nek tartj�k. Lucy-t az�ta �gy mutatj�k be sz�mtalan tudom�nyos foly�iratban �s iskol�ban, mint az �semberek kiemelked� k�pvisel�j�t. 

Lucy egy kifejlett n�st�ny volt, k�r�lbel�l 25 �ves. H�ts� l�bainak csontjai, valamint a medencecsontja azt mutatj�k, hogy valamivel t�bb ideig tudott f�gg�legesen �llni, mint a mai majmok, de bizonyos, hogy nem volt emberi �rtelemben felegyenesedve, k�t l�bon j�r�. K�r�lbel�l egy m�ter magas �s 28 kg volt. Nagyon hossz� kezei �s r�vid l�bai azt jelzik, hogy val�sz�n�leg „csukl�nj�r�", azaz majom volt. 

M�s Australopithecus leleteknek is a f�n �l� majmokhoz hasonl� jellemz�ik vannak. 

A h�tgerinc csatlakoz�sa a koponyaalaphoz az emberekn�l el�bbre van, mint a majmokn�l. Ez a t�ny mutat a f�gg�leges testtart�sra. Az Australopithecusok eset�ben a majmok�ra jellemz� koponyaalap fordul el�. 

Az Australopithecusok egy kihalt emberszab�s� majomfajhoz tartoztak, amely hasonl� volt a bonob� csimp�nzokhoz �s az or�ngut�nokhoz, �s nagyon kev�s emberhez hasonl� jellemvon�ssal rendelkezett. 

�sszehasonl�tva az Australopithecus, csimp�nz �s emberi kopony�kat, l�that�, hogy az Australopithecus emberszab�s� majom volt, nem ember.