18 ezer �ve hobbitszer� emberel�d lakta az indon�z Flores-szigetet. Egy m�ter magas volt, agym�rete egy grapefruithoz hasonl�that�. T�rsas�g�t t�rpe elef�ntok �s �ri�sgy�kok jelentett�k. A lelet az elm�lt �tven �v legjelent�sebb �sembertani felfedez�se.

Homo floresiensis

A r�g�szek az indon�z Flores-sziget Liang Bua m�szk�barlangj�ban bukkantak a feln�tt kor� n� kopony�j�ra �s csontv�z�ra, valamint tov�bbi hat ember csontt�red�keire.

Az „Ebu”-ra keresztelt n� az emberel�d�k egy eddig ismeretlen faj�hoz tartozik – a szigetr�l a faj neve Homo floresiensis lett. A Homo floresiensis tagjai hobbitszer�ek voltak, magass�guk egy m�ter k�r�l volt. Agyuk m�rete legink�bb egy grapefruithoz hasonl�that�, azaz a mai ember agym�ret�nek k�r�lbel�l harmad�val rendelkeztek.

A barlangban ugyanebb�l a korb�l sz�rmaz� csonteszk�z�kre, valamint n�h�ny stegodon csontjaira �s fogaira is r�bukkant az indon�z �s ausztr�l r�g�szekb�l �ll� kutat�csoport. A stegodon a mai elef�ntok �se. Kihal�suk el�tt n�h�ny fajuk a d�lkelet-�zsiai szigeteken is �lt. B�r n�h�ny fajuk el�rhette a mai elef�ntok m�ret�t, a szigetvil�gban feltehet�en csak t�rpem�ret� fajaik �ltek. A r�g�szek a barlangban tal�ltak patk�ny–, denev�r–, komod�i s�rk�ny– �s halmaradv�nyokat is.

A szomsz�dban a Homo sapiens �lt

A leletek egy�rtelm�en azt mutatj�k, hogy egy, a ma �l� ember, a Homo sapiens kialakul�s�hoz vezet�, egyenes fejl�d�si �t helyett, bolyg�nkon az eddig felt�telezettn�l t�bb el�ember-faj �lt egyidej�leg, s�t, n�h�nyuk eg�szen a „k�zelm�ltig” fennmaradt.

A kor�bbi leletek tan�s�ga szerint a Homo sapiens 35-55 ezer �vvel ezel�tt jelent meg a Flores-szigeten. E szerint a Homo floresiensis t�bb t�zezer �vet �lt a modern ember t�rsas�g�ban a szigeten.

A r�g�szek a Liang Bua-i h�lgy kis kopony�ja �s �llkapcsa l�tt�n el�sz�r arra gyanakodtak, hogy egy gyerekt�l sz�rmaznak. A fogazat alapos �tvizsg�l�sa ut�n azonban meg�llap�tott�k, hogy egy legal�bb 20 �ves n� maradv�nyaival van dolguk. A lelet hiteless�g�t h�romdimenzi�s r�ntgen seg�ts�g�vel is megvizsg�lt�k, amely felfedte a koponya bels� strukt�r�j�t.

Ebu maradv�nyai 18 ezer �vesek lehetnek. A barlangban tal�lt legr�gebbi csontok 78-94 ezer �vesek. A Homo floresiensis messze t�l�lte a neanderv�lgyi emberel�d�t, aki k�r�lbel�l 28 ezer �vvel ezel�tt t�nt el Eur�p�b�l �s Nyugat-Afrik�b�l.

A Homo floresiensis �s a Homo sapiens kopony�ja

Rejt�lyek

A r�g�szek felt�telez�se szerint a Homo floresiensis �sei t�bb sz�zezer �vet �ltek elszigetelten. A sziget lehet�s�geihez, az alacsony kal�ri�j� �trendhez alkalmazkodva kistermet�ek voltak. A nagy ragadoz�k hi�nya miatt a nagy termet egy�bk�nt sem jelentett el�nyt.

Az eddigi ismeretek szerint a Flores-szigetnek soha nem volt sz�razf�ldi �sszek�ttet�se D�lkelet-�zsi�val, �gy a Homo floresiensis �sei cs�nakokkal, tutajokkal juthattak el ide. A r�g�szek azt is elk�pzelhet�nek tartj�k, hogy a J�v�n 1,6 milli� �vvel ezel�tt �lt Homo erectus lesz�rmazottjai.

Nem tudjuk, mennyi id�t �lt a Homo floresiensis a Flores-szigeten. A most tal�lt csontok alapj�n elk�pzelhet�, hogy csak 70 ezer �vig l�tezett ez az emberel�d-faj, de a r�g�szek szerint az sem kiz�rt, hogy a faj m�r 800 ezer �ve felt�nt a szigeten.

Azt sem tudjuk, mi okozta kihal�sukat. Elk�pzelhet�, hogy a Homo sapienssel az �lelem�rt �s egy�b er�forr�sok�rt folyatott harcban alulmaradt, de az is lehet, hogy egy k�r�lbel�l 12 ezer �vvel ezel�tti vulk�nkit�r�s vezetett kihal�sukhoz.