Az ENSZ most el�sz�r v�llalkozott arra, hogy megj�solja a vil�g n�pess�g�nek alakul�s�t 2300-ban. Eszerint a lakoss�g sz�ma 2075 �s 2300 k�z�tt - kisebb-nagyobb hull�mz�ssal - kilencmilli�rd f�s szinten stabiliz�l�dik majd.

2075-ben 9,2 milli�rd ember �l majd a F�ld�n – ezt a nem t�lzottan meglep� el�rejelz�st adta az ENSZ n�pesed�skutat� r�szlege, amikor nyilv�noss�gra hozta legfrissebb jelent�s�t. A tanulm�ny igazi �rdekess�ge az, hogy 2075-ben �s m�g 2300-ban is ugyanannyian, vagyis kilencmilli�rdnyian lesz�nk a F�ld�n.

S�t, az ENSZ jelent�s szerint 2175-ben val�sz�n�leg egy hull�mv�lgy k�vetkezik, amelynek sor�n 8,3 milli�rdra cs�kken a n�pess�g, �s csak 2300-ra �ll vissza a 2075-�s, kilencmilli�rdos n�pess�gsz�m.

H�ny gyerek jut egy n�re?

Az ENSZ sz�m�t�sai azonban igen bizonytalanok: az egyes t�nyez�k par�nyi v�ltoz�sa �ri�si ugr�sokat okozhatnak az el�rejelz�st illet�en. �gy p�ld�ul: a 2300-ban 9 milli�rdos n�pess�g azon a felt�telez�sen alapul, hogy a F�ld�n egy n� �tlagosan k�t gyermeket hoz a vil�gra, hossz� id�n kereszt�l.

Ezzel szemben ha az egy n�re jut� gyermeksz�m 1,85-re cs�kken, akkor a vil�g n�pess�ge is rohamos fogy�snak indulna, �s 2300-ban a jelenlegi 6,3 milli�rdr�l 2,3 milli�rdra zsugorodna.

Amennyiben viszont az �tlagos gyermeksz�m 2,35 lenne, akkor a n�pess�g 36,4 milli�rdra ugrana.

Ha a jelenlegi tendenci�k �rv�nyes�ln�nek…

Teoretikusan egy�bk�nt az sem z�rhat� ki, hogy az ut�bbi �vek glob�lisan rendk�v�l magas term�kenys�gi mutat�i �rv�nyes�lnek a tov�bbiakban is, �gy az emberis�g l�tsz�ma 2150-ben el�rn� a 244 milli�rdot, �s ha m�g ezut�n is maradna a magas sz�let�ssz�m, a lehetetlens�gig fokoz�dna a helyzet az ENSZ szerint, minthogy 2300-ra m�r 134 trilli�, vagyis 134 ezer milli�rd f�ldlak� �lne.

(Ez azonban kiz�rt a tanulm�ny szerz�i szerint. Egy�bk�nt ha bek�vetkezne egy hasonl� n�pszaporulat, az kiz�r�lag a fejletlen orsz�goknak lehetne k�sz�nhet�. Afrika mostani, 800 milli�s lakoss�ga p�ld�ul 300 �v alatt 115 ezer milli�rdra ugorhatna az irre�lis verzi� szerint.)

Mindez persze csak sz�ls�s�ges forgat�k�nyvek. Ha abb�l az el�rejelz�sb�l indulunk ki, amely a legval�sz�n�bb, vagyis, hogy a F�ld bolyg� lakoss�ga nagyj�b�l stagn�lni fog 2075 ut�n, akkor annak sz�mos �rdekes k�vetkezm�nye lenne.

N� az �tlag�letkor �s az id�sek ar�nya

�gy p�ld�ul a 2300-beli lakoss�g 38 sz�zal�ka id�sebb lenne 60 �vn�l. Ez a mai nyugd�jasok r�szar�ny�nak megn�gyszerez�d�s�t jelenten�. Minden hatodik f�ldlak� egy�bk�nt a nyolcvan esztend�t is bet�lten�, mik�zben jelenleg csak az emberek k�z�l csak minden sz�zadik �ri meg ezt a kort.

Ugyancsak �rdekess�g, hogy az eur�paiak �tlag�letkora 100 �s 102 �v k�z�tt mozogna, az el�bbi a f�rfiakra, az ut�bbi pedig a n�kre lenne jellemz�. A Spiegel Online szerint ezen bel�l a n�met f�rfiak 104 �ves korukig �ln�nek, a n�k pedig 107 esztend�sen haln�nak meg.

Ami a kontinensek k�z�tti n�pess�gmegoszl�st illeti, Eur�pa �s �zsia ar�nya cs�kkenne: a mi kontinens�nk� a jelenlegi 12 sz�zal�kr�l h�tre, �zsi�� a mostani 61-r�l 55 sz�zal�kra. Afrika r�szar�nya viszont 13-r�l 24-re emelkedne.

India lesz a vil�g legn�pesebb �llama

A vil�g legn�pesebb �llamai India, K�na �s az Egyes�lt �llamok lenn�nek, de India megel�zn� K�n�t, �s l�leksz�m�t tekintve vil�gels� lenne. A jelent�s kit�r arra is, hogy a kev�sb� fejlett r�gi�k n�pess�ge fog ink�bb n�vekedni: a 2000. �vi 4,9 milli�rdr�l 2300-ban el�rel�that�lag 7,7 milli�rdra n� e t�rs�gek l�leksz�ma.

A fejlett orsz�gok n�pess�ge is szaporodik majd, �m ez kev�sb� lesz jelent�s: 1,2 milli�rdr�l 1,3 milli�rdra emelkedik majd a 2000-t�l 2300-ig tart� h�romsz�z �vben.