Cambridge-i kutat�k leg�jabb radiokarbonos vizsg�lata szerint imm�ron bizonyosra vehet�, hogy a neanderv�lgyi �sember �s a Homo sapiens sapiens legal�bb ezer �ven �t egym�s mellett �lt. Egy kelet-franciaorsz�gi �sat�s sor�n k�t r�teg neanderv�lgyinek tulajdon�tott eszk�z k�z�tt ugyanis egy r�teg Homo sapiens sapienst�l sz�rmaz� k�balt�ra �s egy�b eszk�zre bukkantak.

Tud�sok igen sok�ig vitatkoztak azon, hogy vajon k�zvetlen el�deink �s a m�ig megmagyar�zhatatlan okokb�l, mintegy 30 ezer �vvel ezel�tt kihalt neanderv�lgyi �sember tal�lkozhatott-e egym�ssal, �s ha igen, akkor mik�nt is viszonyultak egym�shoz: h�bor�skodtak egym�s ellen, vagy net�n alig �rintkeztek, csak el�ltek egym�s mellett. Nos, ez ut�bbi k�rd�sre tov�bbra is csak felt�telez�sekkel tudnak v�laszolni a r�g�szek, �m abban imm�ron eg�szen biztosak, hogy a neanderv�lgyi ember �s a Homo sapiens sapiens tal�lkozhatott egym�ssal.

Egy r�gi lelet �jrafelfedez�se

A kelet-franciaorsz�gi Chatelperron faluban felt�rt leleteket ugyan m�r a 19. sz�zad k�zep�n, a vas�t�p�t�si munk�latok k�zben megtal�lt�k, �s t�bb mint sz�z �ven �t intenz�ven foglalkoztatt�k is a kutat�kat az ott megtal�lt eszk�z�k, �m a legutols� vizsg�lat �ta imm�r t�bb mint f�l �vsz�zad eltelt.

1951-ben ugyanis Henri Delporte vette utolj�ra g�rcs� al� a leleteket, alaposan dokument�lva azokat. Csakhogy ekkoriban m�g nem �llt rendelkez�sre az �n. radiokarbonos vizsg�lati m�dszer, amely seg�ts�g�vel viszonylag pontosan meghat�rozhat�k a r�nk maradt t�rgyak kora.

A cambridge-i egyetem professzora, Paul Mellars azonban nemr�giben �jb�l „felfedezte” a csontokat �s k�l�nf�le t�rgyakat, amelyek egy rakt�r m�ly�n lapultak t�bb mint f�l �vsz�zada. A Nature c�m� szaklapban k�zz�tett tanulm�ny szerint a Vichy v�ros�t�l mintegy 40 kilom�terre �szak-keleti ir�nyban elhelyezked� telep�l�s, Chatelperron minden val�sz�n�s�g szerint m�r �gy vonulhat be a r�g�szeti kutat�sok t�rt�net�be, mint egy t�bb �vtizedes vit�t lez�r� kulcs.

„�szrevett�k, hogy ezeket a csontokat �s eszk�z�ket is al� tudjuk vetni a radiokarbonos vizsg�latnak, amely Delporte idej�n m�g nem �llt rendelkez�sre” – nyilatkozta Mellars a The Times c�m� brit napilapnak. „Ez az els� olyan egy�rtelm� bizony�t�k, amely megmutatja, hogy a neanderv�lgyi �s k�zvetlen el�d�nk legal�bb ezer �ven �t egym�s mellett �lt Nyugat-Eur�p�ban.”

Egy�tt�l�s vagy egym�s mellett �l�s?

A radiokarbonos vizsg�latok al� vetett k�balt�k �s csontok h�rom r�tegb�l sz�rmaznak. A legals� r�tegb�l sz�rmaz� leletek 40 ezer �vvel ezel�ttr�l sz�rmazhatnak, amikor is a chatelperron-i barlangot m�g a neanderv�lgyi lakhatta. Hozz�vet�leg 38 ezer �vvel ezel�tt azonban k�l�nb�z� okokb�l kifoly�lag a neanderv�lgyiek d�lebbre h�z�dtak �s a barlangban tal�lt eszk�z�k tan�s�ga szerint el�deink foglalt�k el a hely�ket.

Csakhogy a legfels� r�tegben tal�lt has�t�eszk�z�k arra utalnak, hogy �jabb k�tezer �v eltelt�vel imm�ron ism�t a neanderv�lgyiek lakhatt�k ugyanazt a helyet. A dat�l�sok szerint a chatelperron-i barlanban utolj�ra j� 35 ezer �vvel ezel�tt j�rhatott neanderv�lgyi, az ezt k�vet� id�szakb�l legal�bbis nem maradt fenn semmilyen t�rgyi lelet.

A szendvicsk�nt k�zrefogott r�teg, amely kimunk�l�sa egy�rtelm�en a fejlettebb technikai k�szs�ggel meg�ldott Homo sapiens sapiensre utal, teh�t azt bizony�tja, hogy elvileg ak�r tal�lkozhatott is egym�ssal az ember el�dje �s a neanderv�lgyi. Mellars szerint „ugyan k�zvetlen bizony�t�kunk nincsen arra, hogy val�j�ban tal�lkozott is egym�ssal a k�t emberel�d, de annyi bizonyos, hogy egy id�ben egy viszonylag kis ter�leten egym�s mellett �ltek, ebb�l kifoly�lag pedig �n biztos vagyok benne, hogy sokszor egym�sba botlottak.”

A kl�mav�ltoz�st k�vetve v�ndoroltak

A val�di meglepet�s azonban akkor �rte a kutat�kat, amikor a r�tegekb�l kiker�l� leleteket �sszevetett�k a gr�nlandi j�gtakar�b�l vett minta alapj�n meg�llap�tott kl�mat�rt�neti adatokkal. Ebb�l ugyanis egy�rtelm�en kider�l, hogy a Homo sapiens sapiens megjelen�se egy kisebb j�gkorszak bek�sz�nt�hez k�thet�. J� 38 ezer �vvel ezel�tt ugyanis egy gyors �s drasztikus �tlagh�m�rs�klet-cs�kken�s k�vetkezett be: k�zel 8 Celsius fokkal kevesebb volt akkor az �ves �tlagh�m�rs�klet hozz�vet�leg k�tezer �ven �t, mint azt megel�z�en.

Az ism�t bek�vetkez� felmeleged�s a tud�sok megr�k�ny�d�s�re egybeesett el�deink �s a neanderv�lgyiek k�z�tt bek�vetkezett „helycser�vel”. Ahogy az id� melegedett, a Homo sapiens sapiens ism�t visszat�rt �szakabbra, ahonnan a leh�l�s idej�ben �rkezett, a neanderv�lgyi pedig elfoglalta �jb�l a chatelperron-i barlangot. A meglep� az eg�szben mind�ssze annyi, hogy a tud�sok szerint a neanderv�lgyi testfel�p�t�se sokkal ink�bb alkalmasabb lehetett a hideg �s zord id�j�r�s elt�r�s�re, mint k�zvetlen el�d�nk�.

A megold�st az ember lelem�nyess�g�ben l�tj�k a kutat�k: el�deink ugyanis a neanderv�lgyin�l sokkal t�k�letesebb technik�val rendelkeztek a t�z birtokba v�tel�re vonatkoz�an, ahogy a vad�szathoz, a sz�r megmunk�l�shoz is kifinomultabb eszk�z�k voltak birtokukban. R�ad�sul a t�rsadalmi szervezetts�g cs�r�i is jobban megfigyelhet�ek el�d�nkn�l, amelyek egy�ttesen azt eredm�nyezt�k, hogy testi adotts�gai ellen�re az �gyesen elk�sz�tett ruh�kkal �s vastag cip�kkel jobban ellen�lltak a hidegnek, mint a neanderv�lgyiek.