Egy, a Science tudom�nyos magazin legfrissebb sz�m�ban megjelent tanulm�ny szerint k�nnyen lehet, hogy a m�sf�l �ve az indon�ziai Flores-szigeten felfedezett "Hobbit" m�gsem alkotott k�l�n emberi fajt, hanem egy genetikai rendelleness�gben szenved� modern ember volt. A lap ugyanazon sz�m�ban egy m�sik tanulm�ny azonban ki�ll az eredeti t�zis mellett.

Amikor t�bb mint m�sf�l �ve r�tal�ltak „Ebu”-ra Flores sziget�nek Liang Bua nev� m�szk�barlangj�ban, a r�g�szek egy�ntet�en meg voltak gy�z�dve r�la, hogy egy eddig ismeretlen emberi fajra bukkantak: m�retei, kopony�j�nak form�ja valamint nagys�ga legal�bbis ezt a feltev�st er�s�tette. Az alig egy m�ter magas emberel�dnek grapefruit nagys�g� agya volt, ami alig egyharmada a mai ember�nek.

A felfedez�s azt az addig elfogadottnak v�lt t�zist d�nt�tte meg sokak szem�ben, hogy az emberi egyedfejl�d�s egy egyenes fejl�d�si �t lehetett. Ehelyett bebizonyosodott, hogy az eddig felt�telezett�l t�bb el�emberfaj l�tezhetett egyidej�leg egym�s mellett a F�ld�n, amelyekb�l azt�n j� p�r kipusztult, �s kiz�r�lag el�deink �lt�k t�l a viszontags�gokat.

Genetikai rendelleness�g?

Term�szetesen vit�k az�rt akadtak a Homo floresiensis k�r�l, �m �gy t�nt, hogy id�vel lassan egyet�rt�s alakulhat ki a kutat�k k�z�tt az el�embert illet�en. Robert Martin, a chicago-i Field Museum igazgat�ja azonban egy mostani tanulm�ny�ban ism�t felvetette azt, amit kor�bban is a leggyakrabban felhoztak �rvk�nt a k�tked�k: a hobbitszer� ember tulajdonk�ppen csak a modern ember egy eltorzult v�ltozata volt.

Martin �s kutat�csoportja mostani tanulm�ny�ban minden eddigin�l alaposabban �rvel a genetikai torzul�s t�zise mellett: a tanulm�nyban k�ts�gbe vonj�k azt az elm�letet, hogy a Homo floresiensis apr� m�retei az egyedfejl�d�s k�l�n �tj�nak eredm�nyei, illetve hogy a sz�k�s t�pl�l�k �s a ragadoz�k hi�nya miatt a szigetvil�gokra jellemz� kisebb termet�v� val� v�l�s, t�rpen�v�s folyamata zajlott volna le itt is.

Martin�k szerint az �llatvil�gban megfigyelhet� t�rp�sed�s folyamata nem �rv�nyes a Homo floresiensis-re, Ebu agym�ret�hez ugyanis egy alig k�t kil�s test �s alig harminc centis testmagass�g illene – az �llatvil�gban megfigyelt ar�nyv�ltoz�sok alapj�n. R�ad�sul Martin szerint azt sem lehet figyelmen k�v�l hagyni, hogy az agy zsugorod�sa sohasem �ll ar�nyban a test zsugorod�s�val.

A kor�bbi vizsg�latok egy�rtelm�en kiz�rt�k, hogy a Hobbitok a Homo erectus mikrokef�li�ban, azaz agyzsugorod�sban szenved� egyedei lettek volna. Dean Falk, a Florida �llami Egyetem kutat�ja �s csapata Ebu kopony�j�t egy mikrokef�li�ban szenved� gyermek kopony�j�val �s agy�val is �sszehasonl�totta, �s a vizsg�lat ut�n �gy v�lt�k, hogy a Homo floresiensis nem is a modern ember egy genetikusan torzult esete, hanem egy eddig ismeretlen el�emberfaj.

A Science-ben azonban most Martin�k hangs�lyozz�k, hogy egyetlen �sszehasonl�t�sb�l m�g semmilyen k�vetkeztet�st nem lehet levonni, mivel a mikrokef�li�nak is sz�mos v�ltozata ismert. R�ad�sul a Hobbitok k�rnyezet�ben t�bb olyan eszk�zre is bukkantak, amelynek el��ll�t�s�ra csakis a modern emberek el�dje lehetett k�pes.

T�bb az �rv az �j emberel�d elm�let mellett?

Dean Falk a Science ugyanazon sz�m�ban v�laszol is a kih�v�sokra: besz�mol�ja szerint nemsok�ra befejeznek egy r�szletes vizsg�latot a mikrokef�li�ra vonatkoz�an, amely v�gk�pp kiz�rja majd a genetikai rendelleness�gre vonatkoz� t�zist. Falk �ll�t�sa szerint, m�g a mikrokef�li�ban szenved�k agya id�s korukra nemcsak �sszemegy, hanem egyben ki is simul, addig a Homo floresiensis kopony�j�nak belsej�b�l j�l kivehet�, hogy agya egykoron nem zsugorodott �ssze, �s nem is simult ki.

Mikrokef�li�r�l Falk szerint az�rt sem lehet tov�bb� sz�, mivel Ebu l�b�nak �s v�llcsontjainak maradv�nyai szint�n nem egyeznek meg el�deink hasonl� tagjainak m�ret�vel.

Richard Potts, a neves Smithonian Institution el�emberekkel foglalkoz� programj�nak igazgat�ja a National Geographic angol nyelv� honlapj�nak �gy v�lekedett, hogy a Homo floresiensis kapcs�n val�ban sok a k�rd�jel, �m egyel�re m�g mindig t�bb �rv sz�l egy eddig ismeretlen emberi faj felfedez�s�nek t�zise mellett, mint a genetikusan eltorzult emberel�d elm�let mellett. �jabb vizsg�latok persze megd�nthetik az elm�letet, �m ezek egyel�re v�ratnak magukra. Potts szerint pedig addig is a mostani tud�sunk szerint jobban megalapozott, m�lyebben al�t�masztott t�zist kell elfogadnunk.