Egy friss kutat�s szerint a neanderv�lgyi �sember Gibralt�r egyik barlangj�ban megh�z�dva j�val tov�bb �lt, mint azt eddig felt�telezt�k a r�g�szek. A kutat�k radiokarbonos vizsg�lat alapj�n a Nature legfrissebb sz�m�ban �gy v�lekedtek, hogy az utols� neanderv�lgyi csak 24 ezer �vvel ezel�tt halhatott ki.

B�r m�r eddig is felt�telezt�k, hogy a mai ember legr�gebbi �sei (Homo sapiens sapiens) illetve a neanderv�lgyi �sember �lhetett egyid�ben Eur�p�ban, �m egy friss tanulm�ny szerint az �tfed�s j�val nagyobb volt, mint azt a r�g�szek kor�bban gondolt�k. Eddig ugyanis �gy v�lt�k, hogy a modern ember el�dje valamikor 32 ezer �vvel ezel�tt jelenhetett meg Eur�p�ban, illetve Afrik�b�l t�rt�nt kiv�ndorl�suk sor�n az Ib�riai-f�lszigetet 18 ezer �vvel ezel�tt �rhett�k el. A modern ember fokozatos nyugatra tol�d�s�val p�rhuzamosan pedig a neanderv�lgyiek kihaltak.

Nyolcezer �vvel tov�bb �ltek volna?

A gibralt�ri Gorham-barlangban k�zelm�ltban felt�rt leletek azt meger�s�tik, hogy a neanderv�lgyiek nem �ltek egyszerre vagy felv�ltva a modern ember el�dj�vel, �m azt m�gis elk�pzelhet�nek tartj�k a kutat�k, hogy a neanderv�lgyiek szomsz�ds�g�ban, az Ib�riai-f�lsziget �szaki cs�csk�n�l �lhetett Homo sapiens sapiens.

A barlangban a legid�sebb lelet k�zel 120 ezer �ves, a kutat�k erre az id�pontra dat�lj�k a neanderv�lgyi megjelen�s�t Gibralt�rn�l. Az eddigi felt�telez�sekkel ellent�tben azonban eg�szen 24 ezer �vvel ezel�ttig jelen lehettek Gibralt�r ter�let�n – nyilatkozta Clive Finlayson, a Nature tudom�nyos lap legfrissebb sz�m�ban megjelent tanulm�ny egyik szerz�je.

A Homo sapiens sapiens �s a neanderv�lgyi ember

Eddig �gy tartott�k, hogy Eur�pa-szerte �s els�sorban az Ib�riai-f�lszigeten kb. 30 ezer �vvel ezel�tt a neanderv�lgyi ember kihalt. A legink�bb elfogadott te�ria szerint, amely geol�giai vizsg�latokon alapszik, j� 24 ezer �vvel ezel�tt igen komoly kl�mav�ltoz�s k�vetkezett be Eur�p�ban. Ez komolyan �rintette a mai Spanyolorsz�g ter�let�t is, ahol az addigin�l j�val sz�razabb� v�lt az id�j�r�s. A neanderv�lgyiek kihal�s�hoz ez minden bizonnyal hozz�j�rulhatott, amennyiben val�ban �ltek eddig.

De j� 30 ezer �vvel ezel�tt egy m�sik klimatikus v�ltoz�s is befoly�solhatta sorsukat: igen komoly leh�l�s k�vetkezett be ekkor, amely miatt el�deink �szak fel�l lassan d�lfel�, a melegebb �ghajlat fel� kezdtek v�ndorolni, versenyhelyzetbe hozva ezzel a neanderv�lgyi embert, amely azt�n nem b�rv�n az evol�ci�s versenyt, kihalt.

Szkeptikus hangok

A Gibralt�r M�zeum szak�rt�j�nek, Clive Finlaysonnak kutat�si eredm�nyeit, valamint azt az �ll�t�s�t, hogy a neanderv�lgyi ak�r 24 ezer �vvel ezel�ttig is fennmaradhatott, t�bben m�ris k�ts�gbe vont�k. Igaz, Finlayson maga is �vatosan hat�rozta meg ezt a d�tumot, �s biztosan csak azt �ll�totta, hogy 28 ezer �vvel ezel�ttig bizonyosan �ltek neanderv�lgyiek az Ib�riai-f�lsziget d�li cs�csk�n.

Paul Mellars a Cambridge-i Egyetem professzora er�sen k�telkedik abban, hogy 24 ezer �vvel ezel�tt is �lt volna m�g neanderv�lgyi. A National Geographic News-nak nyilatkozva Mellars elmondta, hogy a radiokarbonos vizsg�lat eredm�nyeivel igen k�r�ltekint�en kell b�nni: a mostani esetben p�ld�ul olyan fasz�nmaradv�nyok ker�ltek bevizsg�l�sra, amelyek a b�v�helyk�nt szolg�l� barlangban kialak�tott t�zhelyb�l sz�rmazhattak. R�ad�sul a lelet, amelyr�l azt �llap�tott�k meg, hogy 24 ezer �vvel ezel�ttr�l sz�rmazik, egy olyan r�teg alatt volt megtal�lhat�, amely nem fiatalabb a dat�l�s szerint, hanem 24 ezer �vn�l id�sebb, hozz�vet�leg 30 ezer �ves.

Ez m�r �nmag�ban is �vatoss�gra inten� a tud�sokat, �m Mellars szerint enn�l is l�nyegesebb szempont, hogy a a gibralt�ri barlangb�l sz�rmaz� leletek java r�sze 30 ezer �vvel ezel�ttre dat�l�dik. Mellars szerint a helyes kormeghat�roz�si m�dszer a vizsg�latok bizonytalans�gi t�nyez�je miatt ilyen esetben az, ha a leletek t�bbs�g�nek kor�t vonatkoztatjuk az esetleg att�l elt�r�ekre.

Ez az�rt fontos, mivel a radiokarbonos vizsg�latok eset�ben igen k�nnyen fenn�ll az �n. fert�z�d�s vesz�lye. A fels�bb r�tegekb�l ugyanis az es�v�z r�v�n lesziv�rg� fasz�nmaradv�nyok r��lepedhetnek az als�bb �s k�s�bbi r�tegek maradv�nyaira, �gy okozva zavart a radiokarbonos vizsg�latok sor�n. Mellars szerint 1 sz�zal�kos fert�z�d�s a radiokarbonos vizsg�latok sor�n 3-4 ezer �ves elt�r�st is okozhat. Emiatt �ll�tja Mellars, hogy a 24 illetve 28 ezer �vre dat�lt leletek fert�z�ttek lehetnek.