Erik Trinkhaus nem adja fel: imm�ron �vek �ta keres bizony�t�kot arra, hogy a neanderv�lgyi �sember �s el�d�nk, a homo sapiens k�z�tt igenis l�tezett kapcsolat. Leg�jabb �r�s�ban egyenesen azt �ll�tja, hogy keveredett a neanderv�lgyi �sember a mai ember el�dj�vel, amelynek k�sz�nhet�en a mai emberben is van m�g n�mi neanderv�lgyi von�s.

J� h�rom �vvel ezel�tt egyszer m�r megjelentetett Trinkhaus egy cikket a neves amerikai szaklapban, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben. Ekkor azt �ll�totta, hogy a modern ember el�dj�nek legr�gebbik�t tal�lta meg, �s m�r itt is amellett �rvelt, hogy a megtal�lt csontok egy�rtelm�en „kompatibilisek”, azaz olyan jellemz� von�sokat tartalmaznak, amelyek el�deink �s a neanderv�lgyiek kevered�s�re utalnak.

F�l �vsz�zada f�lretett�k

Az Egyes�lt �llamokban tan�t� Trinkhaus most ism�t a neves amerikai szaklapban k�z�lte elm�let�t, amelyben meger�s�tette kor�bbi �ll�t�sait. B�r �j leletr�l vagy felfedez�sr�l nincsen sz� a cikkben, Trinkhaus �s k�t rom�n koll�g�ja egy 1952-ben felfedezett leletegy�ttes �jraelemz�s�vel pr�b�lja meg bizony�tani felt�telez�seit.

Az �jb�l bevizsg�lt csontokat �tven �vvel ezel�tt a rom�niai Pestera Muierii k�zel�ben tal�lt�k meg, �m akkor nem tudt�k pontosan beazonos�tani a csontok kor�t, �gy f�lretett�k azokat. A probl�m�t az okozta, hogy a n�i csontokat a barlang alj�nak fels� r�teg�ben tal�lt�k meg, �gy �gy v�lt�k, hogy a modern ember csontjai lehetnek. Trinkhaus-�k azonban most �jb�l el�vett�k a „kiselejtezett” csontokat, �s radiokarbonos vizsg�lat r�v�n meg�llap�tott�k: 35 ezer �vesek a kor�bban fiatalabbnak hitt maradv�nyok.

A csontok eredete teh�t akkorra dat�lhat�, amikor a modern ember el�de megjelent Eur�p�ban. �gy ak�r el�deink csontjair�l is sz� lehetne, �m a form�juk �s alakjuk meglehet�sen elt�r a homo sapiens csontjait�l. Hogy k�zel ezer �vet egym�s mellett �lt a homo sapiens �s a neanderv�lgyi, az imm�ron kezd elfogadott� v�lni a tud�st�rsadalomban, �m hogy k�z�k lett volna egym�shoz, pl�ne, hogy kapcsolatba ker�ltek volna, azt m�g mindig igen komoly szkepszissel kezeli a r�g�szt�rsadalom.

A csontok maguk�rt besz�lnek?

A k�rd�s az�rt �rdekes, mert a „kevered�si-t�zis” h�vei szerint a modern ember el�de nem kiszor�totta a neanderv�lgyit, azaz nem arr�l volt sz�, hogy a modern ember megjelen�s�vel kihalt volna a neanderv�lgyi �sember, hanem arr�l, hogy kapcsolatba ker�ltek egym�ssal �s lassan, fokozatosan egym�sba olvadtak. A most �jb�l kielemzett csontok is ezt mutatj�k: vannak olyan elemek, amelyek egy�rtelm�en a modern embert jellemezt�k, m�s jegyek viszont arra utalnak, hogy azok a neanderv�lgyit�l sz�rmazhatnak.

A homo sapiensre jellemz�en a vizsg�lt csontok k�z�tt j�l megfigyelhet� a kicsi �llkapocs a jellegzetes szemfoggal, a sz�k orrlyuk, valamint a kis szem�ld�k�v. A neanderv�lgyire jellemz� az alacsonyan h�trafut� homlok, a k�t szem k�z�tti nagy t�vols�g �s a lapos lapocka. A vizsg�lt koponyacsont, az als� �llkapocs, a s�pcsont �s a v�llcsontok bevizsg�l�sa Trinkhaus szerint egy�rtelm�en bizony�tja a neanderv�lgyi �s a homo sapiens kevered�s�t.

Szkeptikusok

M�s v�lem�nyen van azonban Jean-Jacques Hublin, a n�met Max-Planck-Institut kutat�ja. A Spiegel Online-nak nyilatkozva Hublin elmondta: a most megvizsg�lt csontok nem bizony�tanak igaz�b�l semmit. R�ad�sul Hublin szerint nem Rom�ni�b�l sz�rmaz� csontokat kellene vizsg�lnunk, hanem Afrik�b�l sz�rmaz�kat, hiszen a modern ember el�dje innen v�ndorolt ki Eur�p�ba. A leger�sebb �rv szerint azonban a neanderv�lgyi �s a modern ember g�n�llom�nya eg�szen elt�r egym�st�l, kevered�snek nyoma sincsen.

�ppen emiatt gondolja Hublin mellett igen sok tud�s azt, hogy el�deink megjelen�s�t k�vet�en nem sokkal a neanderv�lgyi eg�szen egyszer�en kihalhatott. B�r egy nemr�giben, a Nature c�m� foly�iratban megjelent cikk azt m�r hat�rozottan bizony�totta, hogy a neanderv�lgyi j�val tov�bb �lt, mint azt eddig felt�telezt�k, arra azonban nem v�llalkoztak a cikk szerz�i, hogy a homo sapiens �s a neanderv�lgyi kevered�s�t is bizony�ts�k. Eddig ugyanis �gy v�lt�k, hogy a modern ember el�dje valamikor 32-35 ezer �vvel ezel�tt jelenhetett meg Eur�p�ban, illetve egy m�sodik hull�mban Afrik�b�l 18 ezer �vvel ezel�tt �rhett�k el az Ib�riai-f�lszigetet.

A neanderv�lgyiek pedig a modern ember fokozatos nyugatra tol�d�s�val p�rhuzamosan kihalt, az Ib�riai f�lszigeten ez nagyj�b�l 30 ezer �vvel ezel�tt k�vetkezhetett be. Csakhogy az eddigi felt�telez�sekkel ellent�tben Clive Finlayson szerint eg�szen 24 ezer �vvel ezel�ttig jelen lehettek a neanderv�lgyiek Gibralt�r ter�let�n, ami arra utal, hogy a homo sapiens �s a neanderv�lgyi ak�r t�bb ezer �ven �t �lt egym�s mellett.