szakemberek szerint a Neander-v�lgyi �semberek mintegy 35 000 �ve haltak ki Eur�pa legt�bb vid�k�n. A nemr�g napvil�gra ker�lt �j adatok alapj�n az Ib�riai-f�lsziget d�li r�sz�n l�v� utols� ismert mened�khely�kr�l val�sz�n�leg mintegy 24 000 �ve puszt�totta ki �ket egy hideg id�szak.

Az �j kutat�si eredm�nyekr�l spanyol szakemberek �s a Gibralt�ri M�zeum tud�sai sz�moltak be a Quaternary Science Reviews foly�iratban. Azt �ll�tj�k, hogy egy h�m�rs�klet-cs�kken�ssel j�r� kl�mav�ltoz�s feltehet�leg sz�razs�got okozott, amely miatt a m�g �letben maradt Neander-v�lgyiek elvesztett�k �desv�zforr�saikat �s kipusztultak azok az �llatok is, amelyekre vad�sztak.

A Bale�ri-szigetek melletti tengerfen�kf�r�sokb�l nyert �led�kmagok arr�l tan�skodnak, hogy a tengerfelsz�n �tlagh�m�rs�klete 8 �C-ra s�llyedt. A napjainkban m�rt felsz�ni h�m�rs�klet ugyanezen a vid�ken 14 �s 20 �C k�z�tt v�ltozik. Ezenk�v�l fokozott mennyis�g� homok rak�dott le a tengerben, �s a tengerbe torkoll� foly�k v�zmennyis�ge is cs�kkent.

Az �smaradv�nyok alapj�n a Neander-v�lgyiek (Homo neanderthalensis) �gy 350000 �ve jelentek meg. Ezek a z�m�k, er�s testfel�p�t�s� vad�szok elterjed�s�k cs�cspontj�n nagy ter�leten fordultak el�: nyugaton Britanni�t�l �s az Ib�riai-f�lszigett�l d�len a mai Izraelig, keleten pedig �zbegiszt�nig. Saj�t fajunk, a Homo sapiens Afrik�ban alakult ki, �s hozz�vet�leg 40000 �ve szor�totta ki a Neander-v�lgyieket Eur�p�b�l.

Az utols� j�gkorszak idej�n a Neander-v�lgyiek az Ib�riai-f�lszigeten tal�ltak mened�ket, ahol m�g t�bb ezer �vig �ltek, miut�n Eur�pa t�bbi r�sz�r�l m�r kipusztultak. A kor�bbi j�gkorszakokat helyi „szigeteken” v�szelt�k �t, �s �jra sz�tsz�r�dtak, amikor a k�r�lm�nyek jobbra fordultak. Az utols� j�gkorszakot azonban t�bb gyors �s jelent�s kl�mav�ltoz�s jellemezte, amely 30000 �ve �rte el tet�pontj�t.

�gy t�nik, az Ib�riai-f�lsziget d�li r�sze v�delmet ny�jtott a legrosszabb k�rnyezeti hat�sok ellen, de �gy 24000 �ve a k�r�lm�nyek ott is leromlottak. A leh�l�st okozhatt�k a F�ld Naphoz viszony�tott helyzet�nek ciklikus v�ltoz�sai, az �n. Milankovitch-f�le ciklusok. A rossz k�r�lm�nyeket tov�bb rontott�k a Rhone v�lgy�n v�gigs�v�t� dermeszt� sarkvid�ki szelek, valamint a Szahara fel�l �szakra �raml� leveg�, ami szint�n hozz�j�rult a F�ldk�zi-tenger leh�l�s�hez ezen a vid�ken. Ezekhez a gyors v�ltoz�sokhoz m�r a sz�v�s Neander-v�lgyi �semberek sem tudtak alkalmazkodni. Utols� ismert mened�khely�k, a gibralt�ri Gorham-barlang volt.