�tzir�l m�r sok mindent felt�teleztek 1991-es megtal�l�sa �ta. Egyesek szerint s�m�n volt �s akupunkt�r�s kezel�ssel enyh�tette �z�leti gyullad�s�t, m�sok szerint politikai rivaliz�l�s �ldozata lett, a leg�jabb te�ria pedig azt �ll�tja, hogy a high-tech h�talp feltal�l�j�t is benne tisztelhetj�k.

Az �tz-v�lgyben megtal�lt j�gbe fagyott el�d�nkr�l megtal�l�ik el�sz�r azt hitt�k, hogy valamelyik nemr�giben elhunyt sorst�rsuk lelte sz�rny� hal�l�t. A n�met sz�rmaz�s� nyugd�jas hegym�sz�, Helmut Simon tal�n maga csod�lkozott a legjobban, amikor kider�lt, hogy az �ltala megtal�lt ember val�j�ban t�bb mint �tezer �ves.

Tud�sok garmada vizsg�lta az�ta a j�gbe fagyott holttestet, hogy a legk�l�nb�z�bb elm�letek seg�ts�g�vel f�nyt der�tsenek h�tk�znapi �let�nek szok�saira, sz�rmaz�s�ra illetve hal�l�nak k�r�lm�nyeire. A British Archeology c�m� magazin legfrisebb sz�m�ban megjelent tanulm�ny szerz�je sem k�v�n lemaradni a kor�bbi szenz�ci�snak t�n� bejelent�sekt�l: Jacqui Wood szerint �tziben tisztelhetj�k a h�f�dte vid�keken manaps�g is haszn�lt h�talp feltal�l�j�t.

�gy n�zhetett ki �tzi h�talpa

Neh�z k�peny, sz�rme l�bsz�rv�d� �s �gy�kk�t�

Wood szerint az �tzi mellett megtal�lt sz�jak �s vessz�k nem lehetnek a bronzkori ember kosar�nak maradv�nyai. A brit r�g�sz elm�let�nek al�t�maszt�s�hoz egyr�szt seg�ts�get ny�jtott az a szikl�ba v�sett rajz, mely a Krisztus el�tti 6. sz�zadb�l maradt fenn, m�sr�szt Wood arra alapozza feltev�s�t, hogy az �tzi �ltal viselt vastag k�p�nyeg megakad�lyozta volna el�d�nket abban, hogy a h�t�n m�g egy b�r sz�jakb�l �s vessz�kb�l k�sz�tett csomagot is cipeljen mag�val.

�tzi ruh�zat�val kapcsolatban ugyanis a kutat�k k�z�tt konszenzus alakult ki: ember�nk minden val�sz�n�s�g szerint sz�rb�l k�sz�lt l�bsz�rv�d�t hordott, �gy�kk�t�t, fels� test�n pedig f�vekb�l �s v�kony vessz�kb�l �ssze�ll�tott igen vastag k�penyt viselt. A s�lyos k�penyt egy�bk�nt a v�ll�n �tfut� sz�jak tartott�k meg, �s hogy a v�lla se f�zzon, egy v�konyabb pelerinszer� lepel takarta azt. Az eddigi felt�telez�sek szerint ez alatt a vastag k�peny alatt hordta volna �tzi a sz�jakb�l �s mogyor�favessz�kb�l k�sz�tett h�tizs�kj�t, amelynek darabjait a j�gbe fagyott holttest mellett felfedezni v�ltek.

Ny�ri saru �tzi l�b�n?

Csakhogy Wood szerint ez az elm�let t�bb sebb�l is v�rzik: egyr�szt nehezen elk�pzelhet�, hogy �tzi a vastag k�peny al� m�g egy csomagot is begy�m�szk�lt volna, amikor a v�ll�ra �s karj�ra nehezed� s�ly miatt m�g a kez�t is alig b�rta mozgatni. M�sr�szt a brit kutat� arra h�vja fel a figyelmet, hogy az �tzi mellett megtal�lt sz�jak �s mogyor�favessz�k val�sz�n�leg egy�ltal�n nem egy kezdetleges h�tizs�k darabjai voltak.

�tzi mokaszinja

A j�gbe fagyott emberen eddig vizsg�latot v�gz�k z�me nehezen �rtette meg, hogy az am�gy viszonylag j�l fel�lt�z�tt �tzinek hogyan lehet annyira hi�nyos a l�bbeli viselete, mint ahogyan azt felt�telezni v�lik. Eleddig ugyanis �gy tartott�k, hogy �tzinek nem �ppen a zord k�r�lm�nyekhez ill� l�bbelije volt: a r�g�szek szerint �tzi egy k�nny� kis b�r sarut viselt, legink�bb az indi�nok �zb�r saruj�hoz hasonl�that� l�bbelit, amelynek darabjai ott fek�dtek a j�gben konzerv�lt csontv�z mellett.

Modern h�talp �s szarvasb�r l�bbeli

Wood azonban nehezen tudta elk�pzelni, hogy �tzi val�ban ilyen k�nny� kis cip�t viseljen. Nemr�giben kutat�sai sor�n olyan sziklarajzokra bukkant, melyeken igen sok sz�j �s vessz� tal�lhat�. Hosszabb vizsg�lat ut�n ezek �ssze�lltak a ma is haszn�latos h�talpp�, amelynek feltal�l�ja azonban Wood szerint nem lehetett m�s, csakis �tzi. A mellette megtal�lt sz�jak �s vessz�k ugyanis nem egy h�tizs�k darabjai a brit r�g�sz szerint, hanem a modern h�talphoz hasonl�that� eszk�z maradv�nyai.

Wood szerint ezt t�masztja al� a vessz� m�rete is: a meghajl�tott mogyor��g pontosan akkora, amekkora a ma is haszn�latos k�zepes m�ret� h�talpak ker�lete. A sz�jak erre a vessz�re voltak feler�s�tve, az a r�sz pedig, ahova a l�b�t bedugta val�j�ban szarvasb�rb�l k�sz�lt. �gy �tzinek nemcsakhogy olyan l�bbelije volt, amely seg�ts�g�vel egy�ltal�n nem s�llyedt el a hatalmas h�ban, de a szaravasb�r m�g melegen is tartotta a l�bfej�t.

�tzi mokaszinja alulr�l

Hihet� �s hihetelen felt�telez�sek

Mike Pitt, a British Archeology f�szerkeszt�je szerint hihet� Wood t�zise, mivel az olyan k�rd�sekre tud v�laszt adni, melyek val�ban k�ts�geket �bresztettek. „Mert ha val�ban a h�tizs�kj�nak darabjai voltak a vessz�k �s a sz�jak, akkor mi�rt csak a v�z�t fedezt�k fel a zs�knak? Mire volt j� az a rengeteg sz�j, amelyet megtal�ltak mellette? Hogyan viselt volna a s�lyos k�peny alatt m�g egy h�tizs�kot? De ami a legink�bb d�nt�: mi�rt j�rt volna szinte mez�tl�b a havas vid�ken?” – teszi fel k�rd�siet a Discovery News-nak Pitt.

Hogy mennyire megalapozott Wood leg�jabb feltev�se, az tal�n majd id�vel kider�l. Annyi biztos azonban, hogy a j�gbe fagyott holttesttel kapcsolatban m�r eddig is megindult a kutat�k fant�zi�ja: egyesek a tetov�l�sokb�l arra k�vetkeztetnek, hogy �tzi tulajdonk�ppen akupunkt�r�s gy�gym�ddal kezelte �z�leti gyullad�sait, m�sok szerint s�m�n lehetett, egy nemr�giben megjelent tanulm�ny pedig arra tesz k�s�rletet, hogy bebizony�tsa: �tzit val�j�ban politikai riv�lisai �ld�zt�k el �s �lt�k meg.