A neanderv�lgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis)

1856-ban a n�metorsz�gi D�sseldorf melletti Neanderv�lgyben egy barlangban emberi csontv�zmaradv�nyokat fedeztek fel. Egy 1908-ban ugyanott felfedezett csontv�z azut�n �vtizedekig modellk�nt szerepelt tank�nyvek illusztr�ci�ihoz �s m�zeumi ki�ll�t�sokon, mint az ember egyik, 40-50 ezer �vvel ezel�tt �lt �se. Ezek az illusztr�ci�k a neanderv�lgyi embert besti�lis arckifejez�ssel, vastag nyakkal, g�rnyedt h�ttal �s roggyant t�rddel �br�zolt�k. 

1957-ben a tud�sok alaposan megvizsg�lt�k a csontokat modernebb m�szerek seg�ts�g�vel. Meg�llap�tott�k, hogy a csontv�z val�sz�n�leg egy id�s ember� volt, aki heveny csontbetegs�gben (k�szv�ny) szenvedett, innen a p�poss�g �s a csontv�z deform�lts�ga. Elk�pzelhet�, hogy a barlangban �l�s k�vetkezm�nyek�nt kevesebb D-vitamin jutott ezen emberek szervezet�be, ami tov�bb rontotta csontjaik szerkezet�t. A Neanderv�lgyben tal�lt t�bbi maradv�ny alapj�n arra lehet k�vetkeztetni, hogy abban a t�rzsben gyakori volt az �z�leti gyullad�s. M�sk�l�nben felegyenesedve j�rtak, intelligensek voltak, m�v�szi hajlamuk fejlett volt, �s szertart�ssal temett�k halottaikat. 

Kopony�juk �rtartalm�t megvizsg�lva kider�lt, hogy agyuk t�rfogata kb. 1600 cm³ volt. Az emberszab�s� majmok agy�nak t�rfogata 450-650 cm³ k�z�tt mozog, m�g a modern emberek� 1000-1500 cm³ k�z�tt. A neanderv�lgyiek teh�t igazi Homo Sapiensek voltak.