A k�r�lbel�l 5300 �vvel ezel�tt j�gbe fagyott f�rfi test�nek vizsg�lata tov�bb folytat�dik. A legut�bbi eredm�nyek szerint k�nnyen elk�pzelhet�, hogy �tzi nem tudott gyermeket nemzeni.

A Camerino Egyetem kutat�i Franco Rollo vezet�s�vel m�r �vek �ta buzg�n vizsg�lj�k az 1991-ben megtal�lt j�gbe fagyott f�rfitest titkait. Kor�bban megtudhattuk, mit evett utolj�ra �tzi, most pedig sz�rmaz�s�r�l �s intim titkair�l r�ntj�k le a leplet.

A kutat�csoport �tzi beleib�l vett sejtmint�t, majd az energiaszolg�ltat� sejtalkot�, a mitokondrium DNS-�t vizsg�lt�k. Az mtDNS-nek nevezett genetikai anyag saj�toss�ga, hogy csak anyai �gon �r�kl�dik.

Az eur�pai n�pess�g mtDNS-�llom�nya a tudom�ny jelenlegi �ll�sa szerint kilenc csoportba sorolhat� (H, T, U, V, W, X, I, J �s K), ezek az �gynevezett haplocsoportok. A K haplocsoporton bel�l k�t aloszt�lyt (K1 �s K2) k�l�nb�ztetnek meg, a K1 aloszt�lyon bel�l pedig h�rom kiscsoportot (a, b �s c) fedeztek fel eddig.

Rollo �s munkat�rsai kimutatt�k, hogy �tzi mitokondri�lis DNS-e a K1 aloszt�lyba tartozik, azonban sem az a, sem a b, sem pedig a c kiscsoportba nem sorolhat�, vagyis az eddig ismert kiscsoportok mindegyik�t�l elt�r.

A K haplot�pus az eur�pai lakoss�gban viszonylag ritka, az Alpok d�li r�sz�n �l� Ladin n�pcsoportban �s az �tz-v�lgy lak�i k�z�tt azonban gyakrabban fordul el�. Ez az eredm�ny nagy meglepet�st nem okozott, csup�n igazolta, hogy �tzi nagy val�sz�n�s�ggel sz�rmaz�si hely�hez k�zel halt meg.

Magtalan?

A kutat�k a DNS m�s szakaszait is g�rcs� al� vett�k, �s felfedeztek k�t olyan jellegzetes mut�ci�t, melyek gyakran fordulnak el� a spermiumok cs�kkent mozg�konys�ga miatt term�ketlen f�rfiakban.

T�bb ezer �v t�vlat�b�l nem tudhat� bizonyosan, hogy �tzi nemzett-e gyermeket vagy sem, �m a kutat�k szerint nagy a val�sz�n�s�ge, hogy a j�gember term�ketlen volt. Ezt felt�telezve pedig elj�tszhatunk a gondolattal, hogy igazoltan er�szakos hal�l�nak h�tter�ben esetleg �ppen a nemz�k�ptelens�g miatti k�zmegvet�s, t�rsadalmi kitasz�totts�g �llt.